M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1936-1937
Első rész - Beszédek
90 tama előbb nyolc hónap, később egy év volt. Hogy az ily módon képzett szakemberek nem felelhettek meg az akkor már mind komolyabban értékelt országos állategészségügyi feladatoknak, kitűnik abból, hogy a hazai állatorvosi szakoktatás últtörői: Tolnay, Brunkala, Hoffner és Zlamál, mint egyetemi tanárok nemcsak az említett tanfolyamot vezették, hanem egyben továbbra is az orvoskaron az állatjárványtant adták elő, jeléül annak, hogy állategészségügyünk irányítói továbbra is emberorvosok maradtak. Ilyen volt a helyzet 1851-ig, amikor állatorvosi szakoktatásunk fejlődésében az első progresszív lépés történt. A szervezetileg az egyetemmel elég lazán, szellemileg pedig alig kapcsolatos állatorvosi iskola kivált az egyetem kötelékéből s Pesti állat gyógyintézet néven most már önállóan, a helytartótanács fennhatósága alatt folytatta működését. Túlzás lenne azt mondani, hogy ez a lépés csakhamar az állatorvosi hivatás elismerésére vagy éppen megbecsülésére vezetett volna. De, ha paradoxonnak is tűnik, úgy vélem, helyes azt állítani, hogy az állatorvosképzés céljából életre hívott intézménynek az egyetem kötelékéből való kiválása az első, bár szerény, lépés volt a fejlődés ama útján, mely az egyetemi rangú magyar állatorvosi szakoktatás felé vezetett. Az új állatgyógyintézet működése tiszteletreméltó buzgalommal indult meg, de sok csalódást is okozott a szervezőknek. Hiába írta Zlamál Vilmos egyik, 1846-ban az egyetemi tanácshoz tett felterjesztésében, hogy „a közönség — tudniillik a hallgatóság — igen nagyon is megbarátkozott az állat- gyógytudománnyal s mondhatom, hogy olynémelyik is, ki csak néhány esztendővel ezelőtt még megvetéssel tekinte az állat gyógy tudományra, most annak legbuzgóbb tanítványa lett". Tudományunk s követőinek elismertetése terén a helyzet ekkor még alig javult. Hiszen amikor 1857-ben a régebbi egyéves tanfolyamot háromévessé emelték s magasabb előképzettség is megkívántatott, a hallgatóság száma annyira megcsappant, hogy a tanfolyamot ismét rövidíteni s a felvételt szerényebb igényekhez kötni kellett. Ennek ellenére a tanítás keretei mindinkább bővültek az állatorvostudomány fokozatos haladásának megfelelően, az oktatás anyagának bővülésével pedig lépésről-lépésre szüksé-
