M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1936-1937
Első rész - Beszédek
78 taltak a polgárság részéről, mint olyan foglalkozással szemben, mely állati hullákkal való gyakori tevékenykedéssel jár. Ezért pl. a drezdai tanintézet hallgatóit külön edictummal kellett törvényes védelembe venni, hogy foglalkozásuk miatt ne érjék őket sérelmek és Hannoverben a kurlandi herceg sajátkezüleg vett részt egy ló boncolásánál, hogy e jó példájával megváltoztassa a közfelfogásban uralkodó ellenszenvei ilyen műveletekkel szemben. Sajátságos, hogy nemcsak a köznép húzódozott az állati hullákkal való foglalkozástól, hanem az intelligens osztály is, ami kitűnik abból, hogy mikor Nagy Frigyes a berlini tudományos akadémia véleményét kikérte egy állatorvosi tanintézet felállítása tárgyában, a tudós társaság azt felelte, hogy nem tételezhető fel, hogy a professzorok vállalkozni fognak arra, hogy állati hullákban turkáljanak. Ezen az ellenszenven Nagy Frigyes terve meg is bukott és csak utódjának sikerült később a berlini iskolát megalapítani. Szerencse, hogy voltak olyanok is, akik a kérdésről másképen vélekedtek, és számos bizonyíték van arra, hogy e kor emelkedett elméi mily jelentős haladásnak ítélték a szóbanlevő intézmény megalapítását. Errenézve elég Voltaire- re és Goethe-re hivatkozni, akik élénk érdeklődést tanúsítottak az új intézmény iránt, sőt a jénai iskolát Goethe egyenes kívánságára alapították és a nagy költő személyesen is hathatósan működött közre az iskola megszervezésében. Európában az állatorvosi tanintézetek alapítása serényen továbbfolyt, úgyhogy az idők folyamán mintegy 60 iskola létesült, melyek közül azonban sokan csak igen rövid ideig töltötték be hivatásukat, mert rendszerint anyagi okok miatt megszűntek. Ez a sors érte a Goethe által annyira szorgalmazott jénai iskolát is. A fennmaradó és a máig is működő intézetek közül, melyek azonban későbben vették eredetüket, mint a mienk, megemlíthető a londoni, a müncheni, a berlini, a giesseni iskola, mely utóbbiról érdemes megjegyezni, hogy ez már 1832-ben állatorvosdoktorokat promoveált, amivel messze megelőzte az összes európai tanintézeteket. Általában véve megállapítható, hogy az állatorvosi iskolák kezdetben csak igen fogyatékosán teljesíthették feladatukat, mert két tanerőnél többel alig rendelkeztek és ezek is javára emberorvosok voltak, akiknek inkább elméleti, mint gyakorlati
