M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1936-1937

Első rész - Beszédek

119

mérését engedi meg, végül legújabban úgynevezett labirint- kalorimétere, amely hosszantartó folyamatok, mint pl. a cement megmerevedése alatt, vagy az élő szervezetek által fejlesztett meleg megvizsgálásra nyújt módot, arról tesznek tanúságot, hogy élesen látó kutatóelméje kivételes kísérletezői készséggel párosult.

E széleskörű fiziko-kémiai tanulmányai közben nem kerülték el figyelmét a gyakorlati élet korszerű nagy problémái sem. A gázharc és a gázoltalom terén kifejtett tevékenységeiről már megemlékeztem. Ezenkívül igen behatóan foglalkozott a szén technológiájával, s ez irányban különösen értékesek azok a munkái, amelyek a faszén, az aktíváit szenek, a koksz és a brikettek kezdő égési hőfokára, a szénporok brikettezésére és a lengyel szénféleségek kokszolására vonatkoznak.

Kivételes munkakészsége megnyilvánul irodalmi tevékenységében is, amely nem merül ki kutatásainak eredményeiről szaklapok hasábjain beszámoló közleményekben, hanem több nagyszabású munkával is gazdagította a szakirodalmat. Külön említést érdemel „Fizikai kémia“ című négykötetes kézikönyve, továbbá „Ebulliometria és termakémia“ c. angol, illetve francia és német nyelvre is lefordított munkája, amely utóbbi nem szokásos összefoglaló mű, hanem a termokémia korszerű kérdéseinek szakavatott kutató eredeti szemszögéből való áttekintése. Ennek megfelelően különös mélységgel tárgyalja azt a három területet, amelyen saját vizsgálatai mozognak, nevezetesen: a szerves vegyületek átalakulása melegének meghatározását, a termokémiai mérések egységesítését és az atomkötések hőviszonyainak számítását, mindig kiterjesztve ama következtetésekre nézve levonhatók.

E sokoldalú, nagyterjedelmű és mélyenszántó tudományos munkásság, amelynek lendülete számos bel- és külföldi tudományos társulatban éreztette termékenyítő hatását, nem maradt eddig sem elismerés nélkül. Swiptosíawski Ő Nagyméltósága a Lengyel Tudományos Akadémia rendes tagja és alelnöke. 1926-ban a Nemzetközi Vegyészeti Unió termokémiai bizottságának alelnökévé választották és 1930/34. években, majd 1936-tól kezdve napjainkig ezen Unió alelnöke. 1934-ben a Nemzetközi Fiziko-kémiai Bizottság elnöke lett.

Hazája és a nemzetközi világ tudósainak elismeréséből font eme koszorúhoz kíván egy babérlevelet fűzni Műegyete-