M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1935-1936
Első rész - Beszédek
33 Az energiakérdésről fentebb előadottakkal alátámasztani kívántam azt az állításomat, hogy a magyar mezőgazdaság helyzete a gépi energiák használatát illetőleg korántsem kedvező. Sőt azt hiszem sikerült igazolnom azt is, hogy milyen előrelátó mérlegelésre és szakszerű hozzáértésre van szüksége a gazdának, hogy a számára megszabott viszonyok közt a leggazdaságosabb erőforrást meg tudja választani. A mezőgazdasági gépmunka a legnagyobb előretörést Amerikában tette és nem ok nélkül, mert az ottani magas munkabérek, a kis kamat, az olcsó gép és energia úgyszólván katalizálták a terjedését. Viszont hazánkban a munkabérek alacsonyak, a hitelviszonyok rosszak, a kamat nagy, a gép és az energia pedig drága, tehát minden éppen ellentétes, mint Amerikában. Ehhez még hozzájárul az is, hogy nálunk a konjunktúrád áremelkedések az önellátási korlátozások védelme alatt sokkal nagyobbak, mint az ipari szabad verseny hazájában. Gazdáink tehát két tűz közé szorultak, felülről nyomja terményáraikat a nemzetközi piac, alulról pedig emeli az önköltséget a gyakran helytelenül megválasztott és rosszul is kezelt gépi energia. Ily körülmények közt nem csodálható, hogy mindinkább többször hallhattuk gazdáinktól azt a keserű kifakadást: „Inkább vissza az ökörhöz“. A mezőgazdasági gépek használatának nálunk a különleges adottságokhoz kell igazodnia. Azok hivatását hazánkban nem is az emberi és állati munkaerő pótlásában kell látnunk, hanem a termés mennyiségének és minőségének gazdaságos fokozásában. Ha termelési költségeinket velük apasztani és terméshozamunkat növelni tudjuk, versenyképességünk erősítése érdekében nem mondhatunk le róluk, különösen nem olyan esetben, amikor a munka gyors elvégzésével a mostoha természeti viszonyokkal szemben tudunk sikerrel védekezni. Már pedig a mezőgazdasági műveletek legtöbbje aránylag rövid időhöz van kötve és a késedelem nagy károsodással járhat. Érdekes példával szolgál e tekintetben a traktor szerepe. Hazánkban a legkönnyebb homokos talajtól a legnehezebb kötött talajig mindenféle változat előfordul. A kötött talajok szánthatósága érzékenyen függ a nedvességi állapottól; nedvesen nem szánthatok, szárazon meg igen nagy az ellenállásuk. A szántásra kedvező nedvességi állapotot tehát ki kell használni, ezért a gyors munkának itt különösen nagy jelen-r 3
