M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1934-1935
Első rész - Beszédek
74 A próbamesterség és kohászati Studium főbb kérdései: a próbamesterség körében használt súlymértékek és vegy- jelek, továbbá a próbamesteri kemencék és ezek méreteinek ismerete; a fa- és csontszén, valamint az üzőkék elkészítésének módja; a különböző érceknek arany-, ezüst, bizmut-, réz-, ólom-, vas- és higany tartalomra szóló megpróbálása; az aranynak az ezüsttől való elválasztása és finomítása; arany, ezüst stb. oldása; az olvasztókemencéknek a különböző ércek szerinti megszerkesztése; a fúvók kezelése; különböző ércekből a nyers fém kiolvasztása; ércpörkölő berendezése, szerkesztése és az ércpörkölés; a rondító anyagok kezelése és oly módon való elegyítése, hogy az üzem előnyére szolgáljanak; a felesleges tüzelés elkerülése és a gazdaságos tüzelés kívánalmai, stb. A száraz és nedves ércelőkészítés terén az oktatás anyaga főleg a következőkre terjedt ki: az ércek válogatása és aprítása; a válogató és aprító berendezések megszerkesztése; a szükséges szerszámok és azok kellékei; a különböző válogatási és aprítási eljárások az ércek különbözősége szerint; a bő bányaáldás esetén tömegesen beszállított fejtmény felosztása az előkészítő művek között; a munkások szükséges létszámának, munkaidejének és bérének megállapítása; a gazdag és szegény ércek előkészítési módjának megállapítása a munkabérekre való tekintettel; nedves ércelőkészítés és fajai; osztályozó sziták és az osztályozás; valamint az ehhez szükséges szerszámok; a zúzóművek és a zúzási eljárás; az ülepítő vályúk és célszerű elhelyezésük; elvezető árkok; a szérek fajai és kezelésük módja; a marának fémtartalomra való megpróbálása; a hányok vájást érdemlőségének megállapítása; a hányok feldolgozására szolgáló mosási terek telepítése; a hányó feldolgozásához szükséges munkaerőnek és a felszerelés mennyiségének kiszámítása; a kohótelep felső földrétegének megpróbálása a feldolgozás érdemessége szempontjából, stb. Az első évben a főpasszusokat nagy körvonalakban hallgatták: egyrészt, hogy minden expektans a bányászat egyetemes egészéről és az egyes ágazatok műszaki és gazdasági összefüggéséről általános képet nyerjen, — másrészt, hogy a praktikánsok egyik vagy másik szakhoz való tehetsége és hajlama megállapítható legyen.
