M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1934-1935
Első rész - Beszédek
75 Az 1758. január 10-én kelt udvari rendelet szerint az első éves praktikánst mindjárt kezdetben a próbamesterségre vezetik be, de csak annyiban, hogy az érceket egymástól megkülönböztetni tudja; ezután a telérek ismertetésére, a bánya- ácsolásra és ércválogatásra térnek át; majd ismét a próbamesterségre utalják, hogy ennek foglalkozási körében most már teljesen otthonos legyen; ezután következik a bányamérés, majd az ércelőkészítés és a kohászat; végül a vízitárolók és a bányagépészet tanulmányozása; befejezésül pedig az erdészeti, anyagkezelési és számvevőségi teendőkben nyer oktatást. Azonban a legfőbb súlyt a próbamesterségre kell fektetni, „mely nélkül a bányászat terén eredményesen boldogulni nem lehet,“ — ez okból a praktikánsnak még az idevágó dis- ciplina elsajátítása után is, egyéb teendői mellett hetenként legalább egy napot a próbamesteri műhelyben kell töltenie, hogy gyakorlati készségét el ne veszítse. A második évben az expektans kizárólag csak az egyéni képességeinek leginkább megfelelő üzemszak, most már teljes részletességgel tárgyalt passzusainak hallgatására és csak ezekből teendő vizsgára volt kötelezve; vagyis az iskola — az általános bányászati tisztképzés hátterével — tulajdonképen specialistákat nevelt és minősített. A speciális üzemszakok a következők: az első: bányamívelés és bányamérés; a második: ércelőkészítés; a harmadik: próbamesterség; a negyedik: aranyválasztás és pénzverészet. Valamely szak teljes befejezése után, — a vonatkozó tanulmányi szabályok betartása mellett, — egy másik szaknak végzése is meg volt engedve. 6. Tanítási módszer. Az elméleti tárgyak előadásai valószínűleg fix tanórarendben tartattak meg. A szorosan vett szaktanulmányok időbeosztására nézve az 1735-i Instructio meghagyja, hogy az instruensek és praktikánsok vasárnapon- kint az istentisztelet előtt a bányamester házában találkozzanak, ott a jövőheti nap-nap mellett végzendő teendőket megbeszéljék s ehhez a közös megállapodáshoz képest kötelesek a növendékek a kitűzött napokon és órákban az illető instruens- nél jelentkezni. A tanítás túlnyomóan gyakorlati irányú volt. Az instruensek a tananyagot a skolárok maradási idejéhez kötelesek
