M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1934-1935
Első rész - Beszédek
73 telével, megszakítás nélkül december 31-ig tart olykép, hogy az expectansok a téli hónapokban Mikovinyi előadásait hallgatták, nyáron pedig az üzemeknél az instruensek végeztettek velük gyakorlatokat és magyarázták nekik a műszaki eljárások folyamatait; az utóbbi foglalkoztatás télen csak annyiban volt megengedve, amennyiben ezáltal az elméleti stúdiumok hátrányt nem szenvedtek. A tananyag — a „mathematica“-n kívül, — öt főpassusra osztatott fel; nevezetesen: az első a mai ásványtannak és geológiának megfelelő ismeretkör előrebocsátása után, a szoros értelemben vett bányamívelést és a bányajogot; a második a bányamérést, a harmadik a száraz és nedves úton való ércelőkészítést, a negyedik a próbamesterséget és ércolvasztást; az ötödik az arany választást és pénzverésze tét ölelte fel. A tananyag minőségéről és terjedelméről az 1735-i In- structionak 9., 10. és 11. fejezete ad felvilágosítást, mely szerint: a bányamérés oktatása körében a következő feladatok megoldása került szőnyegre: valamely földalatti pontnak a napszínen való kitűzése és megfordítva; valamely táró hajtásának a telér felé való irányítása és ama pontnak meghatározása, amelyben a táróműveletek a télért megütik, vagy valamely függőleges aknához érnek; a teléren végrehajtandó áttörés pontjának megállapítása; a bányában megütött lapos dőlésű telérek szögének és kibúvási helyének meghatározása; egyenes vonal kitűzése két, egymástól hegyek és völgyek által elválasztott, napszíni pont között; a földalatti folyosók szintes és az aknák függőleges irányának megállapítása; egy megadott hosszúságú és irányú egyenes vonal kitűzése a hegy lejtőjében, mely egy bizonyos függőleges magasságnak megfelel és megfordítva; valamely függőleges meghatározása, mely a hegy lejtőjében kimért egyenesnek megfelel; határpontok kitűzése a bányában és a napszínen; létesítendő árkok és tavak kiemelendő földtömegének kiszámítása; a tavakban raktározandó víz tükör- és gátmagasságának meghatározása; a bányamű szintes és függőleges metszeteinek megszerkesztése és ábrázolása olykép, hogy a rajzból a telérek csapása és dőlése, valamint a folyosók szintes iránya és az aknák lejtése is kitűnjék, stb.
