M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1934-1935

Első rész - Beszédek

52 szerűséggel és vaskövetkezetességgel állítja a tárgybeli irány szolgálatába. Egyébként más oldalról is tekintve, a kiindulási alapelveket precízen határozza meg és a dedukció kizárólagos alkalmazásával biztos kézzel vezet a kérdéses törvény meg­szerkesztéséhez, hogy végül ennek tartalmát minden kétséget kizáró módon, rövid és mégis az egész lényeget visszaadó fogalmazásban szövegezze meg. Talán még jelentősebb a mennyiségtan középiskolai taní­tásának második feladata, amelyet a pedagógiai célzat keretein túl, a reális tantárgyak segédtudománya szempontjából tölt be. Arról van szó, hogy az exakt természettudományi szakok matematika nélkül sem meg nem születhettek, sem nem fej­lődhettek volna, sem azokat megérteni és megértetni nem lehetne, mert főforrásuk és éltető elemük a számvetés és ennek módszerei. Vájjon miképpen fejezné ki pl. a fizika a maga téte­leit, ha nem meríthetne a mennyiségtan hajszálnyi pontossá­gokat reprodukáló szótárából? Nem is említve, hogy maguk a fogalmak is, amelyeket használ, matematikai lényeggel van­nak telítve. E ponton legyen szabad a matematika általános jelentő­ségének és termékenyítő hatásának kiemelése céljából egy­két történettudományi adatra kitérnem, amelyek a középisko­lai anyaggal kizárólagos összefüggésben nem állanak ugyan, de jelen gondolatmenetünk irányába esnek és a kérdést a legszélesebb megvilágításban mutatják be. A természettan az olyan jelenségek törvényszerűségeit, amelyek valamely más, velük semmiféle fizikai rokonságban nem álló, de ismert jelenséggel azonos magatartást tanúsítanak, önmagában megállapítani képtelen, mert induktív módszere csak az elszigetelt, egy-egy jelenségre vonatkozó észleletek alapján vonja le a következtetést. Most közbelép a matematika és az egyenlő magatartások mennyiségtanilag kimutatott egybe­vágóságát, tehát azonos törvényszerűségét, analógia útján mindezekre a jelenségekre általánosan kiterjeszteni. így pl. a Newton-féle vonzási törvényt a Laplace-féle egyenlet fejezi ki és mivel ez az egyenlet a hidrodinamikában, a hővezetés­nél, a mágneses tüneményeknél és sok más, fizikai tekintetben egészen eltérő természetű jelenségekre is matematikai beiga- zolást nyert, ebből a matematikai analógiából fizikai analó­giára, vagyis azonos fizikai törvényszerűségekre is követkéz-

Next

/
Thumbnails
Contents