Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1966-1967
A tanév története
tette a Művelődésügyi Minisztériumba. E módosítások közül a legjelentősebb a levelezősített oktatás kiküszöbölése és a félévek egységes kezdésének megvalósítása volt. A tanév folyamán a MTESZ észrevételeinek figyelembevételével elkészültek az Építőgépészmérnöki szak végleges tanterve és programjai. Ugyancsak elkészültek az Anyagmozgatási ágazat tanterve és programjai is. Elkészült a Mérnöki Kar reform tantervének és programjainak nyomtatott kiadása. Az 1966/67. tanévben az I—IV. évfolyam hallgatói reformtanterv szerint tanultak. Ezeknek az évfolyamoknak szóló jegyzetek általában határidőre elkészültek, és már a félévek megkezdésekor a hallgatók rendelkezésére álltak. Megtörtént a szaktanszékek jelenleg használt tankönyveinek és jegyzeteinek felülvizsgálata abból a szempontból, hogy a matematika programját még jobban koordinálják a szaktanszékek speciális igényeivel. A tanév folyamán összesen 54 jegyzet készítésére adtak megbízást. Az 1966/67. tanévben az alábbi tankönyvek jelentek meg: Dr. Hazay—Szalontai: Országos felmérés és műszaki földrendezés. Dr. Nemesdy Ervin: Vasútépítéstan II. Vasúti felépítmény a folyópályán. Dr. Nemesdy Ervin: Vasútépítéstan III. Vágánykapcsolások és vasúti állomások. Dr. Palotás László: Vasbetonépítéstan II. Módszertani kérdések Az elmúlt tanév főfeladata a képzés színvonalának emelése és az oktatási, nevelési módszerek korszerűsítése volt. Az előző évi tapasztalatok alapján tovább korszerűsítették a vizsgáztatási módszereket. Olyan tárgyaknál, ahol jól bevált, alkalmazták a sok kérdéses vizsgáztatást. A félévi vizsgák értékelésekor egyes évfolyamokon mutatkozó magas lemorzsolódási százalék miatt az állami és a pártszervek külön vizsgálatot végeztek, hogy megállapítsák a magas lemorzsolódás okát és a jövőben mindent elkövessenek ennek megakadályozására. A nyelvoktatás hatékonyságának növelése céljából központilag elkészítették az idegen nyelvek programjának módosított szövegtervezetét. A felsőfokú technikusképzés és üzemmérnökképzés beindítása felvetette azt a problémát, hogy a mai mérnökképzés jellege, tartalma továbbra is változatlan marad-e, avagy valamilyen átalakításra van szükség. E témával foglalkozott az egyetemi oktatási módszertani bizottság és mindhárom kar módszertani bizottsága is. A szakmunka és a szaktárgyi gyakorlatok múltévi rendezése után függőben maradt a zárógyakorlat kérdése. A nevelés kérdésének hathatósabb felkarolása érdekében valamennyi tankör élére az első három évfolyamon egy-egy tankörvezető oktatót állítottak, s egy-egy évfolyam tankörvezetőinek összefogását az évfolyam vezető tanár végezte. Ugyancsak a nevelés hatékonysága célját szolgálta a kollégiumok kari kollégiumokká történő szervezése. Termelési gyakorlatok A termelési gyakorlatok szervezése és előkészítése rendben és pontosan megtörtént. Az Építészmérnöki és a Mérnöki Kar I. éves hallgatóinak a szakmunka gyakorla14
