Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1965-1966

Dr. Vendl Aladár 80 éves

Kutató munka

Vendl Aladár eredményekben gazdag életét elsősorban kutató munkája alapján mérhetjük le. Annak ellenére, hogy önmagát elsősorban tanárnak tartja, nevével leginkább a tudományos dolgozatok kapcsolódnak össze. Ez annak is tulajdonítható, hogy alaptárgyat adott elő, amelyet diákjai közül kevesen választottak élethivatásuknak.

Kutató munkája sokrétű, eredményekben gazdag. Hatása teljes egészében még csak most van kibontakozóban. Nemzetközi viszonylatban is úttörő jellegű munkásságától még ma is várhatunk új, fontos eredményeket.

Fiatal kutató korában Magyarországon is az akkori időnek megfelelő klasz- szikus geológiai irányzat és ásvány-kőzettani kutatás volt az egyeduralkodó. Hazánkban éppen Vendl Aladár volt a szedimentpetrográfiai kutatás úttörője. Nem mintha a klasszikus geológia és ásvány-kőzettan terén nem látott volna lehetőséget számottevő alkotások létrehozására, hanem azért, mert felismerte, hogy olyan országban, amelynek felszínét túlnyomóan üledékes kőzetek borítják, ezek vizsgálata fontosabb, mint az eruptív kőzeteké.

Szedimentpetrográfia. Az üledékes kőzetek ásvány- és kőzettani vizsgálatával kezdi kutatói pályafutását. Doktori disszertációja a Duna homokjával foglalkozik és ezt követi számos hazai homok előfordulás ásványtani vizsgálata. Munkái jelentőségét mutatja, hogy Stein Aurél, Sven Hédin és Millekker Rudolf őt kérte fel az Ázsia különböző részeiről begyűjtött homok-minták vizsgálatára. Ezt a munkát példamutató pontossággal és alapos, minden részletre kiterjedő gondossággal végezte el. A rendszerint kis mennyiségű mintákból az ásványokat nem egyszer külön, szemenként határozta meg és ezzel a későbbi kutatásoknak igen jó alapot adott. Meghatározta a homokmintákban talált ásványok származási helyét és ebből a homok által megtett utat.

Üledékes kőzettani vizsgálatainak másik csoportját a löszvizsgálatok alkotják. Eddig öt ilyen tárgyú közleménye jelent meg, amelyben kimutatta, hogy a Budapest környéki lösz és a Börzsöny-hegységi lösz anyaga a Duna egykori üledékeiből kifújt porból képződött. A minták részletes ásványtani vizsgálatát kiegészíti a kémiai elemzés, a szemeloszlási görbe meghatározása. Ezek a vizsgálatai ma is jelentősek, mert a löszös területeket napjainkban egyre inkább beépítik és a talaj teherbíró képessége erősen függ ásványi összetételétől.

Harmadik vizsgálati területe az üledékes kőzetek közül a kiscelli agyag vizsgálata. A tőle megszokott alapossággal végezte el a kiscelli agyag ásvány-kőzettani vizsgálatát és több minta kémiai elemzését. Műszaki tulajdonságokat még nem sikerült levezetnie az ásványi összetételből, mert csak a legutóbbi időben fejlődtek ki az ásványtani vizsgálathoz szükséges eszközök. Monográfiája a kiscelli agyagról ennek ellenére még ma is egyedülálló a maga nemében.

Kőzettan. Klasszikus kőzettani vizsgálatai is jelentősek. Részben az egyes területek geológiai monográfiáit egészíti ki, részben pedig egy-egy kőzettípus monografikus feldolgozását adja. Ez utóbbi csoportból kiemelkedik „Hazai riolit- típusok” c. munkája. A részletes ásvány-kőzettani vizsgálatot — nagyrészt saját — kémiai elemzései egészítik ki. A riolitok legnagyobb részét a plagioklász- riolitok csoportjába sorolja, és erősen eltérő összetételük miatt nem tekinti egységes anyagnak.

„A Cserhát-hegység piroxénandezitjai” c. művében elődje, Schafarzik Ferenc munkáját egészíti ki részletes kémiai és ásvány-kőzettani vizsgálatokkal. Meghatározza az egyes hazai eruptív kőzet előfordulások kémizmusában az ande29