Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1965-1966
Dr. Vendl Aladár 80 éves
zitek helyét és megállapítja, hogy a cserháti előfordulások eltérnek a mátrai előfordulásoktól. Az említett monografikus feldolgozásokon kívül több kőzetelőfordulás kvarc- porfír, szienit, magnetitgnájsz részletes vizsgálatát végzi el. Ásványtan. Aránylag kisebb súlyt helyez egyes ásványok vizsgálatára. Részben önálló ásvány előfordulásokat, részben pedig más vonatkozású kutatásai közben talált ásványokat vizsgál. Meghatározza az ásványok kémiai összetételét és optikai jellemzőit. Külön említésre méltó, hogy nevéhez fűződik Magyar- országon az első ásványszerkezet meghatározás: az 1920-as évek elején röntgen- diffrakciós vizsgálatokkal meghatározza — Vendl Miklóssal együtt — egy kol- lemanit szerkezetét. Sajnos, meghatározásukat nem publikálták, a felvételek és az adatok a háború alatt megsemmisültek. Geológia. A részletes geológiai vizsgálatokat és a geológiai térképező munkát Vendl Aladár 1911-ben kezdi meg a Földtani Intézet megbízásából. Ennek eredményeit több monográfiában dolgozta fel. Az első ezek közül a „Velencei-hegység geológiai és petrográfiai viszonyai” c. munkája, amely még ma, 50 év múlva is a hegység kőzetanyagának legfontosabb leírása. Térképező munkáját 1911 és 1912 nyarán végzi, monográfiája a részletes anyagfeldolgozással 1914-ben jelenik meg. Nagy értéke a könyvnek, hogy nemcsak a hegységben található kőzetek részletes elemzését közli, hanem a hegység kialakulásának és helyzetének is igen jó, még ma is helytálló képét adja. Majdnem a Velencei-hegységével egyidőben, 1912-ben kezdi meg a Déli-Kárpátokban a Szebeni-Havasok geológiai felvételét, amelyet több éven át végez. Munkáját az első világháború szakítja félbe. Eredményeit az 1932-ben megjelent, „Szebeni- és Szászvárosi-havasok kristályos területe” c. művében teszi közzé. A hatalmas monográfia a hegység geológiai leírásán kívül tartalmazza az ott gyűjtött kőzetminták — főleg kristályos palák — részletes vizsgálatát és genetikai típusait is. Munkája annyira kiemelkedett kora tudományos publikációi közül, hogy érte a Magyar Tudományos Akadémia „Nagy jutalmával” tüntették ki. Megállapításait, vizsgálati eredményeit ma is általánosan elfogadják és iránymutatónak tekintik. Az első világháború végén újra geológiai felvételező munkára osztják be, de ekkor már csak Budapest környékére, Budaörs, majd Pomáz—Szentendre vidékét térképezi. Eredményeit nem külön műben, hanem a Schafarzik Ferenccel együtt írott, „Geológiai kirándulások Budapest környékén” című könyvében teszi közzé, amely a műszaki egyetemi hallgatók geológiai kirándulásainak részletes leírása, de nemcsak egyszerű útikalauz, hanem Budapest és környéke részletes földtani felépítésének ismertetése is. Hatása a magyar földtani szak- irodalomban még ma is érezhető. Hidrogeológia. Hidrogeológiai vizsgálataiban szintén elődje, Schafarzik Ferenc nyomdokain jár, de egyéniségének megfelelőbb területet keres. Első, nyomtatásban megjelent hidrogeológiai munkája az óbudai suvadásos terület talajvizeivel foglalkozik. 1930-tól kezdve jelennek meg szulfátos talajvízzel foglalkozó tanulmányai, tisztázva a talajvizek keletkezésének kérdését, végül a „Budapesti keserűvizes telepek hidrogeológiája” c. monográfia. Kimutatja, hogy a talajvízben levő szulfát-ion a kiscelli agyagban levő pirít bomlásából származik, majd a talajvíz a lágymányosi területen a talaj mélyedéseiben betöményedik és ez okozza a világon szinte páratlan keserűvíz-telepek keletkezését. Másik hidrogeológiai jellegű tanulmánya a budapesti gyógyforrások közös 30
