Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1965-1966

Dr. Vendl Aladár 80 éves

tani tanszékre hívta meg tanársegédnek. Ez utóbbit választotta. Egyetemi tanulmányainak lezárásául 1911-ben „sub auspiciis regis” doktorrá avatják.

Műegyetemi működése 1908IV. 1-én kezdődik és az első világháború néhány évétől eltekintve megszakítás nélkül tart 1960. X. 30-ig.

Kisegítő tanársegédként dolgozik 1910. november 1-ig, majd 1912. február 23-ig tanársegéd. 1912-ben kinevezik a Magyar Állami Földtani Intézetbe geológusnak, később osztálygeológusnak. Műegyetemi kutató munkája ez idő alatt sem szünetel. Az egyetemi magántanári képesítést 1914-ben szerzi meg a „Technikai geológia” tárgykörből. 1922-ben nyilvános rendkívüli tanári címet kap és ettől kezdve építészmérnök-hallgatók részére a „Kőzettan” c. tárgyat adja elő.

Schafarzik Ferenc nyugalomba vonulása után 1926-ban az Ásvány- és Földtani Tanszék helyettes vezetője lesz, majd 1927. október 4-én nyilvános rendes tanárrá nevezik ki.

A műegyetem életében tevékenyen részt vett, több ízben volt a Vegyészmérnöki Osztály, ill. a Gépész- és Vegyészmérnöki Kar dékánja, az 1940—41. tanévben a Műszaki Egyetem rektori tisztét töltötte be. A vegyészmérnöki karról 1956. október 1-vel tanszékét áthelyezték az ÉKME-re, ahol 1960. október 31-ig, nyugdíjba vonulásáig dolgozott.

A tudományos életben is aktívan működött. A legfelső tudományos fórumon, a Magyar Tudományos Akadémián számos felolvasást tartott, dolgozatot mutatott be. Az Akadémia 1923-ban levelező, 1931-ben rendes tagjává választotta. 1943-tól 45-ig az Akadémia választott másodelnöke, 1950 és 1960 között a Hidrológiai Főbizottság elnöke volt.

A Magyarhoni Földtani Társulatnak 8 éven át elnöke, jelenleg tiszteleti tagja. A Hidrológiai Szakosztálynak is több éven át volt elnöke.

Vendl Aladár sokrétű munkásságának részletes felsorolása vaskos kötetet töltene meg, hiszen az ásványtan, kőzettan, geológia, hidrogeológia területén közel 200, önálló kutatási eredményen alapuló dolgozat jelzi a pontos, elmélyülő kutatómunka eredményeit. Munkásságát csak témakörök szerint csoportosítva, összefoglalóan lehet vázolni.

Oktató és nevelő munka

Mint fiatal tanársegéd, majd magántanár, egyetemi tanár, oktató munkáját a legnagyobb fokú precizitással végezte. Minden órájára gondosan készült, még akkor is, amikor már 35 éves tanári múlt állt mögötte. Ez úgy értendő, hogy állandó figyelemmel kísérte a bel- és külföldi szakirodalmat, és az új eredményeket kellő kritika után beépítette előadásainak vázlatába, később tankönyvei kézi példányába. Előadásait is a nagyfokú precizitás jellemezte; mi hallgatói gyakran csodáltuk 4—5 tizedes pontossággal megadott adatait és fejből felírt képleteit. Kitűnő rajzkészsége előadásainak külön értéke volt. Nem egyszer igen bonyolult földtani szelvényeket vagy akár kristálymintákat vázolt fel a táblára szinte másodpercek alatt, hogy az elmondottakat jobban megvilágítsa. Ezért használt sok demonstrációs ábrát is. Előadásainak logikus, világos felépítése ritka érdem volt a régi, tankönyvszegény időkben.

Nevelő hatását elsősorban fiatal munkatársai tapasztalhatták. Egykori tanársegédei közül nem egy egyetemi tanár, vállalati főmérnök stb. került ki. Ezek közelebbről is megismerhették munkamódszerét, pontosságra, fegyelemre való törekvését. Tanácsai, útmutatásai egy életen keresztül elkísérik egykori munkatársait.

28