Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1965-1966
Disszertációk
Javaslatot tesz az új sínprofil és kerékabroncsprofil kiképzésre kísérleti vizsgálatok alapján. Foglalkozik a helyes síngazdálkodással, ütemezi a vonalak felújítási idejét. Nomogramot mutat be a sínélettartam meghatározására. A hézagnélküli pálya fenntartásának meteorológiai problémáit is vizsgálja és széleskörű adathalmaz alapján mutat rá a munkáltatás nehézségeire, illetőleg lehetőségeire a hazai vonalakon. Értékeli a gépi vágánymérést és javasolja adatainak gyors, gépi feldolgozását a tervezés számára. MÁTRAINÉ ZEMPLÉN JOLÁN egyetemi docens A MAGYARORSZÁGI FIZIKA TÖRTÉNETE A XVIII. SZÁZADBAN Fizikai doktori értekezés. Megvédés időpontja: 1966. június 29. Eredeti terjedelme: 484 old., 112 ábra. Szerző bemutatja, hogy a XVIII. század legfontosabb fizikai felfedezései hogyan tükröződtek a magyarországi fizikai irodalomban és oktatásban. Az oktatásban hosszú ideig Descartes fizikája volt az uralkodó Magyarországon is, egyrészt, mert a protestáns diákok elsősorban Hollandia egyetemeit látogatták, másrészt, mert a nagyszombati jezsuiták is előbb a kartéziánus fizikát fogadták el. Eredeti fizikai kutatással ebben a korban csak Segner Andrásnál találkozunk, aki azonban életének nagyobb részét külföldön töltötte. Nagyon gazdag a speciális témákkal foglalkozó magyar irodalom, amelyet a disszertáció részletesen ismertet. HASZPRA OTTÓ egyetemi adjunktus AZ ESÉSVESZTESÉGEK CSÖKKENTÉSE ÉS KIKÜSZÖBÖLÉSE AZ ÖNTÖZŐVÍZ MÉRÉSÉBEN Kandidátusi értekezés. Megvédés időpontja: 1966. június 30. Eredeti terjedelem: 300 old., 141 ábra, 3 táblázat. A magyarországi öntözések mérési esésveszteségeinek csökkentése és kiküszöbölése különösen fontos, mert az öntözött területek nagy része síkvidéki. A törtlapú átmeneti felület trapézszelvényű csatornákban (pl. Ventúricsator- nákban) torzfelület helyett alkalmazható. Építése olcsóbb, pontosabb, esésvesztesége általában kisebb, mint a torzfelületé. Szűkülő átmenetek bizonyos családjára a dolgozat bemutatja az esésveszteség pontos képletét és igen egyszerű, jó közelítő képletet ad. A mellékáramú vízmennyiségmérés gyakran nem kíván külön mérőnyomáskeltő berendezést és így a veszteség nélküli mérőszerkezetek közé tartozik. 137
