Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1965-1966

Disszertációk

ROZGONYI LÁSZLÓ egyetemi tanársegéd

KÖZÚTI DÍJSZABÁSOK CÉLSZERŰBBÉ TÉTELE A NÉPGAZDASÁGI

ÁRUSZÁLLÍTÁSOK HATÉKONYSÁGÁNAK FOKOZÁSA ÉRDEKÉBEN

Műszaki doktori értekezés.

Megvédés időpontja: 1966. május 9.

Eredeti terjedelme: 91 oldal, 21 ábra.

A dolgozat az új gazdaságirányítási rendszerrel szorosan összefüggő kérdéseket tárgyalja. A dolgozat matematikai modellt közöl a díjszabási viszonylatszámok csökkentésére. Határérték számítással meghatározza a minimális viszonylatszámot, melyet adott terület (lakott hely) esetén célszerű megállapítani. Vizsgálja az egyes közlekedési ágak kooperációjának gazdasági viszonyait a díjszabás tükrében, valamint a fuvarozók és a fuvaroztatók kapcsolatát fuvarozás-szervezési, illetve gazdaságossági szemszögből. Egy egyszerű kilométermutató kialakítása folytán elemzi hazánk településeinek megoszlását, a javaslatokat kapcsolatba hozza a vasút-gépjármű kooperáció terén már alkalmazott szállítás-szervezési módszerekkel.

Az elvi séma mellett Magyarország viszonylatában javaslatot tesz a csomóponti díjszabás bevezetésére.

Az új sémát összehasonlítja a Hajdú-Bihar megyében már kísérletképpen bevezetett módszerrel. Megadja országos viszonylatban — csomópontokra bontva — azt a célszerű területi beosztást, amely legjobban megfelel az elvi séma követelményeinek.

CSÁKI ATTILA egyetemi tanársegéd

AZ ÁRUFORGALMI TEVÉKENYSÉG ELEMZÉSÉNEK NÉHÁNY PROBLÉMÁJA A NAGYKERESKEDELMI VÁLLALATOKNÁL

Közgazdasági doktori értekezés.

Megvédés időpontja: 1966. május 27.

Eredeti terjedelme: 116 old., 12 táblázat.

A dolgozat a nagykereskedelmi vállalatok áruforgalmi tevékenységét elemzi. Ezzel kapcsolatban egy konkrét cikkcsoport 1960—64-ig terjedő időszakban elért forgalmát vizsgálva elemzési szempontokat és módszereket tárgyal a beszerzésre, értékesítésre és készletezésre vonatkozólag.

A második részben számítási módszert közöl, mellyel megállapítható az értékesítési forgalom volumenének, összetételének és a forgási sebesség megváltozásának az átlagkészletre gyakorolt hatása. Ezáltal rámutat a felesleges készletképződés okaira.

Végül foglalkozik a dolgozat a kereskedelmi munka hatékonyságával, a termelékenységnek munkaidő-normák útján való megállapításával. Javaslatot tesz az eddig alkalmazott Ft-termelékenységi mutatók felülvizsgálatára; és ezek helyett a természetes mértékegységben mért termelékenységi mutató számításokat ajánlja.

135