Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1965-1966

Disszertációk

A gyakorlatban előforduló tetőterhek esetében a szerkezet eltolódásai kép- letszerűen felírhatok. A kompatibilis kötélerők meghatározására a dolgozat egy geometriai alapon nyugvó és egy az ún. állapottér-elméletet alkalmazó mód­szert ismertet. A második fejezet számításait National Elliott 803-B számológépre progra­mozták. Az itt tárgyalt feladatra vonatkozólag a disszertáció egy gyors köze­lítő számítást is tartalmaz. A harmadik fejezet részletesen tárgyalja a két kábelre függesztett tartórács számítását is. Ez a fejezet fő kérdésének olyan speciális este, amelynek vizsgálata asztali számológéppel is megoldható, tehát közvetlen felhasználást nyerhet a tervező irodai gyakorlatban. LÁNCZOSPÁL egyetemi adjunktus LAKÓTELEPI ÉS ALAPKÖZMŰ-HÁLÓZATOK ÉPÍTÉSE KORSZERŰ SZERVEZÉSI MÓDSZEREKKEL Műszaki doktori értekezés. Megvédés időpontja: 1966. március 21. Eredeti terjedelme: 102 oldal, 49 ábra, 24 táblázat A hazai építőipar jelentős fejlődése mellett a közműépítési munkák színvo­nala lemaradt. A szerző ismerteti az építőipari tömegtermelés sajátosságait, az iparosítás fel­tételeit, valamint a gépesítési feladatokat — a gépek tárgyi és technológiai cso­portosítását, üzemeltetését — a korszerű szervezési módszerek keretében, a köz­műépítési munkák területén. Számszerűen vizsgálja 0 70/105 monolitikus és 0 20-as tokos betoncső­csatornák költség- és munkaigényességének alakulását különböző fektetési mélységek függvényében; valamint 0 150 A. C. nyomóvezeték és 60/80 táv­fűtési vezetékcsatorna költség- és munkaigényességét, mindkettőt kézi és gépi földmunka esetében. A szalagszerű termelésszervezési forma lakótelepi alapközmű hálózatok épí­tésekor gazdaságos. A sorrend-programozási szervezési forma lakótelepi egyedi hálózatok épí­tésére megfelelő. A hálózatos tervezés előnyei lakótelep komplex közművesítése alkalmával jelentkeznek. A fenti megállapításokat szervezési példa támasztja alá. A tanulmány záró fejezete a korszerű szervezési formák bevezetésének mű­szaki és személyi feltételeit, lehetőségeit vizsgálja a fejlesztés újabb irányelvei­nek figyelembevételével. 9* 131

Next

/
Thumbnails
Contents