Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1964-1965
A tanév története
ideje alatt, az ÉM különböző építőipari vállalatainál (3 fős csoportokban) dolgoztak a hallgatók. A gyakorlat résztvevői a munkahelyen szerzett tapasztalatokat naplóban rögzítették. A gyakorlat másik részét az ÉM szakipari vállalatainál töltötték. Egy-egy munkahelyen (lakatos, asztalos, elemgyár) egy- egy hétig dolgoztak a gyakorlat résztvevői. Az egyes munkahelyeken tanulmányokat készítettek, amit az üzemi felelősök és az egyetemi instruktorok bíráltak el. A Közlekedési Üzemmérnöki Karon a szaktárgyi gyakorlatot két részletben szervezték. E kísérlet szerint a hallgatók a gyakorlatot a III. és IV. év után végezték, a III. évesek gyakorlata 4 hétig, a IV. éveseké pedig 6 hétig tartott. A III. évesek gyakorlatánál a járműjavító üzemének, technológiájának megismerése volt a cél. A vasútüzemi ágazatos hallgatókat 1 — 1 művezető, illetve részlegvezető mellé osztották be, azzal az utasítással, hogy ezek munkájában aktívan vegyenek részt, és a szaktanszék által kiadott feladatot dolgozzák ki. A munkát a kijelölt oktatók hetenként ellenőrizték. A gépjárműüzemi ágazatos hallgatók gyakorlata ún. „technológiai” gyakorlat volt. A hallgatók megismerkedtek a teljes és résztechnológiák megalkotási és végrehajtási módszerével; a technológiai osztályokon aktív munkát végeztek. A IV. éves hallgatók gyakorlatának célja a közlekedés részére hasznos elméleti vagy gyakorlati ismeretek szerzése, valamely közlekedési vállalat megismerése volt. A vasútüzemi ágazatos hallgatók a MÁV Debreceni Igazgatóság területén és a MÁV Budapesti Igazgatóság területén végezték feladatukat. A gépjárműüzemi ágazatos hallgatók gyakorlatukat az Autóközlekedési Vezérigazgatóság vállalatainál, valamint a Honvédségnél végezték. A kiadandó feladatokat a szaktanszék és a munkahely illetékes képviselője együttesen határozták meg. Ennek köszönhető, hogy a gyakorlat sikeres volt. A Mérnöki Kar hallgatói a III. év után végeztek 6 hetes szaktárgyi gyakorlatot. A gyakorlaton 213 hallgató vett részt 81 munkahelyen. A főhatóságokkal kötött szerződés alapján a hallgatók 2 — 3 fős csoportokban a KPM, ÉM, OVF, KGM, ÁFTH, valamint egyes tanácsok felügyelete alá tartozó munkahelyekre kaptak beosztást. A hallgatók a gyakorlat folyamán az építésvezetők mellé beosztva, általában technikusi szintű műszaki munkát végeztek. A hallgatók munkájukról részletes munkanaplót készítettek. Megállapítható, hogy az előző évek kísérleti jellegű 10—12 hetes, levelező oktatással kombinált gyakorlataival szemben a mostani 6 hetes gyakorlat szakmai szempontból is eredményesebb volt. Az Építészmérnöki és a Mérnöki Kar zárógyakorlatának időtartama 4 hét volt. Az Építészmérnöki Kar 110, a Mérnöki Kar 184 hallgatót helyezett el ez alatt az idő alatt. A Közlekedési Üzemmérnöki Karon a diplomaterv-feladatok kiválasztásának egyik feltétele az volt, hogy a vállalat érdekelt legyen a téma kidolgozásában. A vállalatok, kutató- és tervezőintézetek nagyszámú olyan témajavaslatot küldtek be még a tanév elején, amelynek megoldását ők maguk is igényelték, s amelynek kidolgozásához minden segítséget megadtak. A hallgatókat a termelési gyakorlatra szívesen fogadták, irányították őket, ellátták a szükséges adatokkal, felszerelésekkel, ellenőrizték a diplomaterv kidolgozását. A kész diplomaterv legelső bírálója a vállalat illetékes vezetője volt, aki nyilatkozott arra vonatkozólag is, mennyiben tudja, illetve fogja azt a gyakorlatba is bevezetni. 21
