Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1963-1964
A tanszékek tudományos és művészeti munkássága
Kutatómunka A kalciumklorid hatásmechanizmusának vizsgálata természetes szilárdulás és gőzölés esetében. A kalciumklorid hatásmechanizmusát illetően az irodalomban igen ellentétes vélemények vannak. A gőzölés és kalciumklorid együttes alkalmazására vonatkozóan pedig egyáltalán nem találtunk adatokat. A kutatás során kimutatták, hogy a kalciumklorid katalizátorszerűen meggyorsítja a C3S és a C2S hidratációját. Ezt igazolták a termikus vizsgálatok, a C., A-mentes szulfátálló cementtel végzett kísérletek és a kohósalak - portland cementekkel végzett gőzölési kísérletek. (A kutatást végezte: dr. Palotás László, dr. Balázs György, dr. Tamás Ferenc, dr. Boros Jánosné, Puska Erzsébet, Faragó Zsuzsa, Schifferer Lőrinc. Megbízó: MTA.) A cement őrlésíinomságának szerepe a kalciumklorid tartalmú gőzölt beton szilár- dulásában. A kötéshő alakulása a kalciumklorid hatására. Ez a kutatás adatokat szolgáltat a KGST 10. témájában készítendő műszaki előíráshoz. A gőzölt, ill. gőzöletlen betonnál kb. 4000 cm2/g Blaine szerinti fajlagos felülettel jellemezhető őrlésfinomságú, mind kalciumklorid tartalmú, mind kalciumklorid nélküli beton egynapos szilárdsága az őrlésfinomság növekedésével lineárisan nő. Az utánőrlés, a kalciumklorid és a gőzölés kezdőszilárdságnövelő hatása összegeződik mindaddig, amíg az optimális gőzölési körülményeket nem lépjük túl. E három módszer együttes alkalmazásával igen nagy kezdőszilárdságot lehet elérni. Előregyártó üzemeinkben feltétlenül kívánatos a kb. 3500 cm2/g fajlagos felületű cementek alkalmazása. A kalciumklorid hatása függ a cement őrlésfinomságától. A legnagyobb hatása a durva őrlésű cementeknél van, és a cement őrlésfinomságának növelésével hatása fokozatosan csökken, ami közvetett bizonyítéka annak, hogy katalizátorként hat. A cement őrlésfinomságának növelésekor a hidratációs hő gyorsabban szabadul fel és mennyisége is megnő. (A kutatást végezte: dr. Palotás László, dr. Balázs György, dr. Zimonyi Gyula, Buzágh Aladárné, Paulik Ferenc, Schifferer Lőrinc, Faragó Zsuzsa, Tóth Zoltán. Megbízó: ÉTI.) Betonacélok kalciumklorid okozta korróziós veszélyének vizsgálata. Ez a kutatás adatokat szolgáltat a KGST 10. témájában készítendő műszaki előíráshoz. A kutatás során megállapították, hogy szobahőmérsékleten tárolt betonban az optimális kezdőszilárdság növelő hatást előidéző kalciumklorid — Friedel-sót alkotva — a cement C3A tartalmával lekötődhet, és így korrózióveszélyt sem jelent. A kalciumklorid tartalmú gőzölt betonban a szabadon maradó klór ion mennyisége megnő, nem lesz lényeges különbség a szulfátálló és közönséges portlandcementbetonba ágyazott acélbetét korróziója között. A legkedvezőtlenebb tapasztalatokat a kohósalakcementek adták. Ezeknél a cementeknél a portlandcementeknél jelentkező hatásokon kívül a kalciumklorid közvetve előidézi a pH-értók jelentősebb csökkenését is. A tárolási módok közül a vízben tárolás adta a legkedvezőbb feltételeket, mivel a víz gátolta az oxigén hozzájutását az acélhoz, és csökkentette a klorid-koncentrációt. Tehát gőzölt kalciumklorid tartalmú betonban szükséges az acélbetét korrózió elleni védelme. (A kutatást végezte: dr. Palotás László, dr. Balázs György, Schifferer Lőrinc, Faragó Zsuzsa, Lelik József, Juhász József, Garami Ferenc, Zóbel Lajos, Berényi Miklós, Tóth Zoltán. Megbízó: ÉTI.) Cement-víz-elektrolit rendszerben lejátszódó vaskorrózió és hidratációs folyamatának vizsgálata. A kísérletek során megállapították, hogy 3% kalciumklorid tartalomig a lemezkorrózió egyenes arányban nő a kalciumklorid tartalommal. A korrózió a nátrium- nitrit, illetve a cementtartalom növekedésével csökken. Szerves inhibitorok nem befolyásolták a korrózió nagyságát. A huzalkorrózió vizsgálatok során megállapították, hogy azonos körülmények között a lágyvashuzal kevésbé korrodálódott, mint az acél. Kalciumklorid jelenlétében a gőzölés és a széndioxid jelentősen növelte a korróziót. Ahhoz, hogy a nátriumnitrit védőhatása érvényesüljön, a természetes szilárduláskor 50%, gőzöléskor 100% mennyiségben (kalciumkloridra vonatkoztatva) kell adagolni. A habarcs porozi- tásának növekedése és a cementtartalom csökkenése növelte a korróziót. Minden egyes elektrolit növelte a hidratációs hőt. Maximumot 1% kalciumklorid adott. A nátriumnitrit hatástalan volt. A kalciumklorid minden mennyiségben gyorsítja a cement kötését, a nátriumnitrit hatástalan. (A kutatást végezte: Keszthelyi Károly, Schütz Mihály, dr. Adonyi Zoltán. Megbízó: ÉTI.) A különböző konzisztenciamérő módszerek összehasonlító vizsgálata az irodalom alapján. A kutatás célja annak megállapítása volt, hogy melyik konzisztenciamérő módszer alkalmas a laboratóriumi, ill. a munkahelyi friss beton vizsgálatához. A kutatás során kimutatták, hogy jelenleg nincsen olyan konzisztenciavizsgáló módszer, amely a friss beton mozgékonyságát, összetartását, víztartását, konzisztenciáját széles tartomány 89