Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1963-1964
A tanszékek tudományos és művészeti munkássága
ban, számszerűen, egyértelműen jellemezné, de van néhány, egymást kiegészítő jó módszer, amellyel a konzisztencia számszerűen jellemezhető. A bedolgozáshoz szükséges munka és az elérhető tömörség függ a konzisztenciától, amelynek meghatározására a betontervezésben, a transzportbeton minősítéséhez, a folyamatos gyári üzemben a keverék egyenletességének ellenőrzéséhez, a tömegbetonok legkisebb cementtartalmának és legjobban bedolgozható keverési arányának megállapításához, a vibráció hatósugarának megállapításához, végül a képlékenyítő szerek hatásosságának elbírálásához szükség van. (A kutatást végezte: dr. Palotás László, Erdélyi Attila, dr. Balázs György. Megbízó: ÉTI.) Betonszilárdulás roncsolásmentes vizsgálata gőzölés közben. A gőzölés hatásfokát igen sok fizikai és kémiai tényező befolyásolja, és még mindig nem tudják előre megállapítani az optimális gőzölési körülményeket . Ebben a kutatási munkában a gőzölés közben lejátszódó folyamatokat közvetve követték nyomon ultrahang segítségével. A vizsgálatok során megállapították, hogy a szilárdulási görbében törésvonalak vannak, amely törésvonalak utalnak a belső szerkezeti változásokra. (A kutatást végezte: dr. Palotás László, dr. Balázs György, Gémesi József. Megbízó: MTA.) A fa és fém zsaluzóanyagok tartósítása. A kutatómunka során eljárást dolgoztak ki a zsaluzattapadás mérésére. A kavicsbetonok tapadását, elsősorban fazsaluzathoz, különböző felületi bevonóanyagokkal csökkentették. A laboratóriumi kisminta-kísérletek alapján javaslatot tettek egyes bevonóanyagok (ásványolajtermékek, szilikongyanta, Ca- szappan stb.) építéshelyi kipróbálására. A kutatás a fazsaluzatok sokszori felhasználhatóságát célozza és különösképpen az építőiparban jelentős anyag-, illetve devizamegtakarítást eredményezhet. (A kutatást végezte: dr. Palotás László, Varga Dénes, Márffy Ferenc, Páger István. Megbízó: UVATERV.) A beton szilárdsági és alakváltozási jellemzői. A megszilárdult beton fizikai jellemzői, továbbá a jellemzők közötti összefüggések ismerete — a teherviselés és igénybevehetőség szempontjából — igen fontos. A téma keretében elméleti és kísérleti kutatómunkát végeztek a mai betonkészítési technológiával előállított különböző minőségű betonok szilárdsági jellemzőinek meghatározására, az egyes jellemzők közötti összefüggések, továbbá a szilárdsági jellemzők meghatározására legalkalmasabb vizsgálati módszerek kidolgozására. A kutatómunka eredményei felhasználásra kerültek a KGST keretében készített és a beton minősítésére vonatkozó nemzetközi szabvány kidolgozásához. Ugyancsak kidolgozásra került két mérési módszer a megszilárdult beton alakváltozási jellemzőinek meghatározására — a terheletlen állapottól a tönkremenetelig. A különböző minőségű betonok alakváltozási jellemzőinek, valamint a jellemzők közötti összefüggéseknek kutatását 1964-ben folytatják. (A kutatást végezte: dr. Palotás László, Halász István, Gyürki József, Boldis Pál, Mezőfi Jakab. Megbízó: MTA.) Szerkezeti könnyűbetonok szilárdsági, alakváltozási összefüggéseinek vizsgálata. A nagyszilárdságú könnyűbetonok szerkezeti betonhoz való felhasználásának előfeltétele a fenti betonok szilárdsági és alakváltozási összefüggéseinek ismerete. A kutatás ezt a célt szolgálta, és általános összefüggéseket keresett a könnyű adalékanyagos betonok szilárdsági jellemzői között. A kutatás során megállapítást nyert, hogy a könnyű adalékanyagos betonok liajlító-húzó szilárdsága, hasltószilárdsága valamivel nagyobb, mint az azonos kockaszilárdságú kavicsbetonó, ugyanakkor testszilárdsága, nyírószilárdsága és hasábszilárdsága kisebb a ka vasbetonokénál. Ugyancsak megállapítást nyert, hogy a könnyű adalékanyagos betonok szilárdsági jellemzői nagyobb korrelációt mutatnak a fajlagos szilárdság, mint a kockaszilárdság függvényében. (Fajlagos szilárdság = kockaszilárdság és térfogatsúly hányadosa.) Ugyanez az összefüggés még határozottabb tendenciát mutat az alakváltozási modulusoknál, ahol is a kezdeti rugalmassági modulus a könnyű adalékanyagos betonoknál nagyobb mértékben függ a beton térfogatsúlyától, mint a kockaszilárdságától. (Ennek empirikus összefüggését is megállapították.) (A kutatást végezte: dr. Palotás László, Tevan Zsófia, Sebők Ferenc, dr. Szabó Jánosné, Lelik József, Kocsonya Pál, Juhász József, Szalai Sándor, Borbás György. Megbízó: ÉTI Szerkezeti Anyagok Osztálya.) 90