Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1963-1964
A tanszékek tudományos és művészeti munkássága
Kiállítás Bauer Jenő: ,,A 100 éves Ásvány- és Földtani Tanszék” kiállítás rendezése és szaktanácsadás (az ÉKME és a BME Központi Könyvtárában, 1964. VI. 2.— VII. 12.) Török Endre: „A 100 éves Ásvány- és Földtani Tanszék” kiállítás rendezése és szaktanácsadás (az ÉKME és a BME Központi Könyvtárában, 1964. VI. 2—VII. 12.) Kutatómunka A görömbölyi Lcngyelszó-tető kőzetíöldtani felvétele, a hasznosítható anyagok készletbecslése. A nyersanyaghiánnyal küzdő Hejőcsabai Cementgyár agyagkutatásával kapcsolatos korábbi vizsgálatok után megfelelő tartalékok felkutatása volt a feladat . A fúrásokban feltárt anyag részletes kőzettani vizsgálata során megállapították, hogy a cement- gyártására alkalmas anyag mennyisége 2 000 000 tonna. (A kutatást végezte: dr. Papp Ferenc, dr. Bidló Gábor, dr. Kertész Pál, dr. Török Endre, dr. Zsilák György László, Kieb Béla. Megbízó: Építőanyagipari Központi Kutató Intézet.) Vízbeszerzési lehetőségek feltárása Budapest déli területén. Budapest növekvő ipari és ivóvízszükséglete a vízművek továbbfejlesztését teszi szükségessé. Igen fontos, hogy az egyes lakótelepek ellátása érdekében a déli területeken is megfelelő mennyiségű és minőségű víz álljon majd rendelkezésre. A tanszék ebből a szempontból megvizsgálta Budapest déli területeit, és ennek során négy területet javasolt, ahonnan megfelelő víz- mennyiség kitermelhető. (A kutatást végezte: dr. Papp Ferenc, dr. Török Endre, dr. Zsilák György László.) Szakvélemény a domoszlói tározó létesítésével kapcsolatos mérnökgeológiai vizsgálatokról. A domoszlói Mátragyöngye termelőszövetkezet tározója 700 kh. terület esőztető öntözésére készül. A tervezések előkészítéseként a terület földtani megismerésére fúrásokat mélyítettek le, ezek anyagvizsgálatát elvégezték, s így tudták a tározásra alkalmas területet körülhatárolni. Kőzettani, ásványtani és geotechnikai vizsgálatok tették a munkát teljessé. Tisztázták az altalaj áteresztőképességi viszonyait, valamint az elszivárgó vizek mennyiségét. A munka során kapott talajmechanikai eredményeket kőzettani szempontból értékelték ki. (A kutatást végezte: dr. Papp Ferenc, dr. Bidló Gábor, dr. Török Endre, dr. Zsilák György László, Kieb Béla. Megbízó: Vízügyi Tervező Iroda.) Az Építésügyi Minisztérium kőbányáinak részletes kőzettani vizsgálata. A kőzetek felhasználásakor mértékadó műszaki jellemzők nem egyöntetűen elfogadottak. A termelők és felhasználók között gyakoriak a viták és a szabványok állásfoglalása sem egyértelmű. Ezért a tanszék — mind az általánosan elfogadott, mind pedig az újszerű vizsgálati eljárások segítségével — végigvizsgálta a hazai kőbányák különböző termékeit. Ily módon átfogó képet lehetett kapni a kőzetek felhasználásáról. Egyes újabb vizsgálati eljárások bevezetésére tettek javaslatot. (A kutatást végezte: dr. Papp Ferenc, dr. Kertész Pál. Megbízó: Építésügyi Minisztérium.) Csapadékszivárgási vizsgálatok a jósvafői kutatóállomáson. A tanszék Jósvafői Kutatóállomása a barlangrendszerek komplex megfigyelésén belül részletesen foglalkozik a csapadék beszivárgásával, felszínalatti mozgásával és hatásával. E vizsgálatok során számos új, részben telemetrikus műszer készült, melyek a Vass Imre barlangban különböző jellemzők állandó észlelését teszik lehetővé. (A kutatást végezte: dr. Papp Ferenc, Maucha László, Gádoros Miklós, Tóth József. Megbízó: Bányászati Kutató Intézet.) Balatongyörök üdülőtelep mérnökgeológiai vizsgálata. A munka keretén belül megvizsgálták a 6000 személyes üdülőtelep telepítési lehetőségeit. A mérnökgeológiai vizsgálat megállapította, hogy ezen a területen a földtani viszonyok teljes mértékben meghatározzák a beépítési lehetőségeket. Kijelölték azokat a területeket, melyek a feltárások és vizsgálatok során a kitűzött célnak megfelelnek. (A kutatást végezte: dr. Papp Ferenc, dr. Bidló Gábor, dr. Török Endre, dr. Zsilák György László, Kieb Béla. Megbízó: ÉM Városépítési Tervező Vállalat.) Az eruptív kőzetek időállósági vizsgálata. A téma keretében a humuszsav eruptív kőzetekre gyakorolt hatását tanulmányozták. Megállapították, hogy a humuszsav hatása megfelel a tömény ásványi savak hatásának, és a kőzeteket igen nagy mértékben megbontja. (A kutatást végezte: dr. Papp Ferenc, dr. Bidló Gábor. Megbízó: TFKA.) 119
