Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963
A tanszékek tudományos és művészeti munkássága
Az Ózdi Kohászati tlzemek revés szennyvizeinek tisztításával kapcsolatos kísérletek. A vizsgálat célja az volt, hogy a kísérleti adatokra támaszkodva olyan eljárást adjon a revés szennyvizek tisztítására, légbeíúvásos olajfogó és hidrociklon alkalmazásával, amely az ózdi helyi viszonyok, valamint a tisztítandó szennyvíz változó töménységét figyelembe véve, gazdaságos megoldást nyújt és biztosítja a visszaforgatott víz számára meghatározott minőségi követelményeket. (A kutatást végezter Szalay Miklós, Deli Matild, a tanszék dolgozóinaik részvételével. Megbízó: Özdi Kohászati Üzemek.) Hóolvadás és belvízképződés vizsgálata. A munka célja a hóolvadás folyamatának a hóolvadás során fellépő számos hatás egy részének vizsgálata alapkutatási szinten. A kutatómunka eredményei a belvízrendezés gazdaságos tervezését hivatottak segíteni. A munka főbb célkitűzései: a) a hóolvadás számításával foglalkozó számítási módszerek vizsgálata; b) a hó- és hólé-adatok statisztikai módszerekkel történő feldolgozása; c) hóból származó belvizek vizsgálata és értékelése; d) laboratóriumi vizsgálatok a talaj fagy hatására bekövetkező vízáteresztés-változás megállapítására. (A kutatást végezte: Bozóky-Szeszich Károly, Szdlnoky Csaba, a tanszék dolgozóinak részvételével. Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság.) Kutak kialakítása, működésük hidraulikai kérdéseivel kapcsolatos vizsgálatok. A téma célja a kúthidraulika időszerű alapkérdéseinek laboratóriumi feltárása. A kutatási eredmények a szemcsés és repedezett kőzetekből történő vízkivétel hidraulikai kérdései megítélésének szabatosabbá tételét segítik elő. (A kutatást végezte: öllős Géza, a tanszék dolgozóinak részvételével. Megbízó: Magyar Tudományos Akadémia.! Repedezett kőzetbeli vízmosások vizsgálata. A téma célja a repedezett kőzet- rendszerekben a különböző tényezők hatására fellépő hidraulikai folyamatok felderítése. A kísérleti munka a helyes kismintakísérleti eljárás és a kismintatörvény felállítását is célozza. A kutatási munka során a nyomás alatti repedezett rendszerbeli hidraulikai folyamatok következő kérdéseit sikerült megvizsgálni: a) a rendszer valamely pontján történt megcsapolás esetén hogyan alakul a depresszió; b) a rendszert valamely pontján megcsapolva mennyi vízhozam jelentkezik; c) a megcsapolás helyéhez tartozó legkisebb áramlási keresztmetszet hidraulikai szerepe; d) a vízutánpótló- dási viszonyok szerepe a vizsgált rendszerbeli hidraulikai jelenségekre; e) a vetők hidraulikájának alapkérdései. (A kutatást végezte: öllős Géza, a tanszék dolgozóinak részvételével. Megbízó: Országos Földtani Főigazgatóság.) Nem permanens vízmozgások. Zsilipek nyitása és zárása esetén fellépő mederbeli vízmozgás hidromechanikai vizsgálata. A téma célja a zsilipek nyitása és zárása esetén a mederben fellépő nem permanens vízmozgás hidromechanikai kérdéseinek vizsgálata. A kutatás eredményeként a nem permanens vízmozgás jellemzését elősegítő paraméterek számszerű mérése válik lehetővé. A mimika még folyamatban van.. (A kutatást végezte: dr. Németh Endre, Deli Matild a tanszék dolgozóinak részvételével. Megbízó: Magyar Tudományos Akadémia.) Pulzációs sebességkomponensek közötti összefüggések. A kutatás a turbulens vízmozgást leíró alapegyenletekben szereplő pulzációs sebességösszetevők eloszlására kívánt összefüggéseket meghatározni különböző hidraulikai alapesetekben. Az eredmények alapján hordalékos vízmozgás esetén a lebegtetési folyamat pontosabb fizikai megfogalmazására nyílt lehetőség az öntözőcsatornákra és duzzasztott terekre vonatkozó számításoknál. (A kutatást végezte: dr. V. Nagy Imre, a tanszék dolgozóinak részvételével. Megbízó: Magyar Tudományos Akadémia.) Műszaki tervezési megoldások értékelésének módszere. (Részkutatás: Lakótelepek költségeinek műszaki-gazdasági vizsgálata). Az 1962. évi megbízás keretében a tanszék városgazdasági csoportja, a megbízónál és a részkutató intézményeknél végzett konzultáció mellett, tematikai tanulmányt készített „A tömeges lakásépítés járulékos és kapcsolódó beruházásai” címmel, és bírálta a Mélyéptervnek a közművesítés költségeire vonatkozó tanulmányát. Végül szakvéleményt készített a megbízó által feltett kérdésekre: 1. Milyen lakótelepre indokolt a gazdaságossági vizsgálathoz metodikát készíteni? a) A vizsgálatok alapját képező tervfajták és adatok lehetnek: elméleti modellek, modellesített konkrét tervek, terv alapján előkalkulált költségek és tényleges kivitelezési költségek. A vizsgálatokat célszerű az első két tervfajtára elvégezni, és az eredményeket a másik két adatcsoporttal ellenőrizni, b) A vizsgálandó lakótelepek nagyságrendje 5000—20 000 lakos közti legyen, c) A közművesítés vizsgálandó foka háromféle: törzsközművek, teljes közművesítés távfűtés nélkül, teljes közművesítés távfűtéssel, d) összehasonlító kritériumként a területfelhasználás, parkosítás, közművesítés, helyi úthálózat, helyi tömegközlekedés, köztisztasági szolgálat és a szolgáltató11* 163
