Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1962-1963
A tanszékek tudományos és művészeti munkássága
Kutatómunka Szakvélemény az esőztető öntözőrendszerek létesítésére. A vizsgálatok a hidraulikai, üzemi és gazdaságossági szempontokat együttesen értékelték és igazolták, hogy a feladatot helyesen csak komplex szemlélettel lehet megoldani. A kutatómunka módszert, javaslatokat és alapadatokat adott az esőztető öntözőrendszer kialakítására és üzemének megvalósítására, kijelölte azokat a feladatokat, amelyeket a tervezés során meg kell oldani, hogy a gazdaságossági, üzemi és hidraulikai szempontból megfelelő megoldások meghatározhatók legyenek. (A kutatást végezte: Dobos Alajos., a tanszék dolgozóinak részvételével. Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság.) A vákuumkutas talajvízszint-süllyesztésre vonatkozó kismintakísérletek. A kutatási munkának a vákuumkút-hidraulika alapvető kérdéseit kellett feltárni. Az ilyen irányú vizsgálatok mind elméleti, mind gyakorlati szempontból egyaránt fontosak, hiszen a hazai alapozási és mélyépítési munkák során gyakran a vákuumíkutakkal történő talajvízszint-süllyesztésit alkalmazzák. A vizsgálat a következő problémákra terjed ki: 1. Hogyan alakul a leszívási görbe egyedül álló vákuumkút környezetében, ha a kút a) közönséges gravitációs kútként, b) vákuumkútként működik? 2. Miként módosulnak a szivárgási jelenségek, ha sorba telepített kutakról van szó? (A kutatást végezte: Ollós Géza, a tanszék dolgozóinak részvételével. Megbízó: ÉM Csatorna és Vízvezetéképítő Vállalat.) A hidraulikai laboratórium műszerezettségének és méréstechnikájának fejlesztése. A tanszék hidraulikai laboratóriuma műszerellátottságának és méréstechnikájának fejlesztése, a kapható műszerek beszerzésén és az azokkal alkalmazott új mérés- technikai eljárások átvételén túlmenően, egyedi készítésű új műszerek, mérőberendezések sizerkesztósével valósítható meg. Az ez irányú kutatómunka során elsősorban a nem permanens vízmozgások méréstechnikájának fejlesztése került előtérbe. Miután megoldódott a talajok nedvességtartalmának és hőmérsékletének folyamatos mérése, jelenleg az időben változó vízszintek mérése és regisztrálása képezi a kutatás tárgyát. (A kutatást végezte: Szolnoky Csaba és Gruber László, a tanszék dolgozóinak részvételével. Megbízó: Tudományos Kutatások Fejlesztési Alap.) tJjrendszerű iker-csőkutak létesítése. Az ikerkutakat a korábbi gyakorlatnak megfelelően, egymástól 4—6 m távolságban, azonos mélységűre építették. A két kút együttes vízszállítása általában nem haladta meg az egyik kút vízszállításának 1,3—1,4- szeresét. Javítani kéllett tehát, a kutak vízhozamának növelésére, a szivattyúzott kutak hidraulikai körülményeit. A magasságilag eltolt szűrőjű ikerkutakkal végzett helyszíni vizsgálatok megmutatták, hogy ilyen módon a vízhozam egyetlen kút vízhozamának kétszeresére növekedhet. A kérdés jelentősége a csőkutas esőszerű öntözés területén igen nagy, ezért gyakorlati alkalmazását is azonnal megkezdték. A kísérlet eredményeit a gyakorlati tapasztalatok is' igazolják. (A kutatást végezte: Dobos Alajos. Megbízó: Bács-Kiskunmegyei Állami Gazdaság.) Betonok vízáteresztő-képességi vizsgálata. A kísérlet célja a különböző minőségű és vastagságú betonminták vízáteresztő képességének, valamint a vízépítési munkáknál használható vízzáró betonok összetételének megállapítása. A kutatómunka a következő legfontosabb kérdések vizsgálatára irányult: a) vízzáró vakolat nélküli 5 és 10 cm vastag Bt 200-as és Bt 140-es minőségű betonminta vízáteresztő képessége, b) háromszoros vízzáró vakolattal ellátott Bt 200-as minőségű 10 cm vastag betonminta vízáteresztő képessége; c) kétszeres vízzáró vakolattal ellátott Bt 200-as beton- minta vízáteresztő képessége. A vizsgálatokból kitűnt, hogy vízzáró beton készítése csakis Bt 200-as. vagy ennél jobb minőségű betonnal lehetséges, és a vízzáró vakolatok szerepe igen fontos. (A kutatást végezte: Deli Maliid, a tanszék dolgozóinak részvételével.) Völgységi, Vasonca és Kígyós patakok hidrológiai tanulmánya. A témák célja a három patak hidrológiai viszonyainak részletes feltárása. Gyakorlati jelentősége az, hogy a szóban forgó vízgyűjtő területről származó vízmennyiségek, valamint az árvíz- tárolási lehetőségek kérdése tisztázódik. A témák egyrészt módszert adnak a hasonló jellegű patakok hidrológiai tanulmányainak elkészítéséhez, másrészt a nevezett patakokra adnak meg olyan értékeket, amelyek ismeretében rendezhetők, illetve műtárgyaiknak átépítése megtörténhet. (A kutatást végezte: Bozóky-Szeszich Károly, Lipták Ferenc, Szalay Miklós, a tanszék dolgozóinak részvételével. Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság.) 162
