Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1961-1962
Az 1961/62. tanév története
a) A Politikai gazdaságiam tanszék munkája. Az előadások és gyakorlatok anyagának kidolgozásában alapvető szempont volt a szakmai problémák marxista-leninista szemléletének kialakítása a hallgatók között. E cél érdekében a tanszék oktatói számos szakirányú jegyzetet tanulmányoztak át és figyelemmel kísérték a szakmai folyóiratokat is. A tanszék tervszerűen látott hozzá a program és a módszerek korszerűsítéséhez. A szemináriumok aránya 40%-os volt és ez az arányszám egészségesnek bizonyult. Az oktatók — nagyon helyesen — előadásaikban az alapvető problémák sokoldalú elemzését adták, s mellőzték a korábbi, mennyiségre irányuló törekvéseket. A szemináriumokban széleskörűen folyt a konzultációs kérdések megvitatása. A korábbi években alkalmazott zárthelyi rendszert a tanszék egyéb módszerekkel kombinálva alkalmazta. Így a Közlekedési üzemmérnöki karon az J. évfolyam mindkét félévében, a Közlekedési üzemmérnöki karon és Mérnöki karon a II. évfolyam II. félévében minden hallgatót beszámoltatott a negyedévi anyagból. A hallgatók munkáját tekintve a karok és évfolyamok igen változatos képet mutatnak. A foglalkozásokon való részvétel és fegyelem javult, sőt egyes időszakokban kedvezőbb volt, mint a szakmai óráké. A vizsgaeredmények is mutatják, hogy a tárgy a hallgatóság érdeklődését egyre jobban felkelti. Voltak, természetesen, negatív jellegű tapasztalatok is. A hallgatóknak a szemináriumokra való felkészülése sokszor nem elégíti ki a követelményeket. Az esti és levelező oktatásban örvendetes fejlődés mutatkozik. A gyakori röp-dolgozat rendszer, amelyet a konzultációs konferenciák mellett a levelező tagozaton is alkalmazott a tanszék, elősegítette a tanulás folyamatosságát. Meg kell azonban állapítani, hogy a vidéki hallgatók általában gyengébb eredményeket értek el, mint a fővárosiak. A tanszék oktató munkájának nagyjelentőségű feladata volt az SZKP XXII. kongresszusának feldolgozása. Az oktatási feladatok előkészítése alapos volt. 1962. február elején a két társadalomtudományi tanszék 3 napos elméleti konferenciát tartott, amelyen a Pártbizottság és a VNB egyes tagjai is részt vettek. A tanszék részéről a konferenciákon 8 referátum hangzott el. A nappali hallgatóknál a feldolgozásra 16 órát fordított a tanszék, az órakeret felét saját óraszámból, másik felét a szaktárgyak órakeretéből biztosította. Az anyag feldolgozása általában sikeresnek mondható, mert a hallgatók többsége érdeklődéssel tanulmányozta a kérdéseket. A hozzászólások azt mutatták, hogy a hallgatók elmélyülten foglalkoztak a XXII. kongresszuson felmerült kérdésekkel. A Marxizmus—leninizmus tanszék szétválasztása előtt, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulójának tiszteletére pályázatot írtak ki három témakörben. A pályázók között három első, három második díj került kiosztásra és több hallgató könyvjutalmat is kapott. A tanszék tudományos diákkörének tagjai komoly munkát végeztek. Az Egyetem Tudományos Diákköri Konferenciáján az egyik diákköri tag előadást tartott és díjat nyert. A Veszprémi Országos Tudományos Konferencián három diákköri tag szerepelt igen szép sikerrel. b) A Filozófia és tudományos szocializmus tanszék munkája. A tanszék egyik fő oktatási célkitűzése az volt, hogy a hallgatóság jobban megértse a lényeges filozófiai és társadalompolitikai kérdéseket. E célkitűzés érde23
