Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1961-1962
A tanév folyamán megvédett fontosabb disszertációk
intézkedéseink hatékonysága bizonytalan. Az áruszállítási szükségletek alakulására ható tényezők konkrét számbavétele és dinamikai elemzése szocialista gazdaságunkban azért jelentős, mert a termelés és az ezzel kapcsolatos áruszállítási szükségletek növekedési üteme általában nagy. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a fejlődés egyrészt a termelésben és a szállítási szükségletekben, másrészt a közlekedési eszközök állományában egyenlőtlenül következik be, akkor világossá válik, hogy az áruszállítási szükségletek kielégítésére irányuló szervezési és beruházással együtt járó intézkedések semmiképpen sem követhetik a régi formákat, nem igazodhatnak a régi arányokhoz, hanem a régi arányok felszámolását, valamint újabb és kedvezőbb arányok kialakítását kívánják meg. Ez a gyors gazdasági fejlődés kétségkívül megnehezíti a biztos előrelátást, ugyanakkor azonban előnyt is jelent, mert ilyen körülmények között a már meglevő adottságok korlátozó hatása kisebb, a régi, idejétmúlt arányokból fakadó ellentétek könnyebben feloldhatók, és a kedvezőbb arányok hatékonyságfokozó ereje gyorsabban realizálható. 3. Az áruszállítási szükségletek dinamikájának helyes jellemzéséhez figyelembe kell vennünk, hogy csupán a tonnamennyiséggel nem jellemezhetjük hűen azt a sokoldalú kapcsolatot és hatást, amely a szállítási szükségletek alakulását befolyásolja. A mennyiségen kívül a távolság (hatókör), árunemenkénti választék, területi megoszlás, ütemesség stb. azok a főbb jellemzők, amelyek segítségével a hatásokat lemérhetjük. Ugyanakkor azonban az áruszállítási szükségletek jelentkezése, ill. kielégítése csak egyik momentuma a társadalmi újratermelési folyamatnak. Ezért a szállítási szükségletek alá vannak rendelve a népgazdaság érdekeinek, amelyek az egész társadalom szükségleteinek minél teljesebb kielégítése mellett, az ösz- szes társadalmi munkaráfordítás maximális megtakarítását kívánják meg. Csak erre alapozhatjuk az áruszállítási szükségletek dinamikájának helyes megítélését. 4. Az áruszállítási szükségletek jövőbeli fejlődési tendenciáit a jelenlegi helyzet nagymértékben determinúlja. Ezek alakulásának közvetlen tanulmányozása azonban az alkalmazott tervezési metodikánk és az adatszolgáltatás hiányosságainak következtében lehetetlen, ezért az áruszállítási szükségletek helyett csak a ténylegesen lebonyolított áruszállításokat vizsgálhatjuk, s csak ezekből közvetve utalhatunk magukra az áruszállítási szükségletekre. 5. Hazánkban az elmúlt évtizedben az összes közhasználatú közlekedési ágak által együttesen lebonyolított áruszállítások adatainak az említett szempontok szerinti elemzése a tervezés számára igen hasznos anyagot szolgáltat. A tanulmány közelebbi feladatának (a rövid távolságú vasúti szállítások vizsgálatának) eleget téve megállapította, hogy az összes áru- szállítások döntő többsége (kb. kétharmada) rövidebb távolságúnak (50 km alattinak) minősül, melynek részaránya évről évre egyre növekszik. Ide tartozik lényegében az összes tehergépkocsival történő áruszállítás s a vasút által megmozgatott áruknak kb. egynegyede. A hajózás rövid távolságon viszonylag kevés árut szállít. A teherautóközlekedés és a hajózás áruszállításai távolsági szempontból viszonylag homogén eloszlást, míg a vasúté nagyobb szóródást mutat. Ezért a rövid távolságú áruszállítások az összes vasúti áruszállításokon belül 156
