Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1961-1962
A tanév folyamán megvédett fontosabb disszertációk
3. Víztáplálás. 4. Világítási dinamó gőzturbinájának hajtása 5. Segédfúvó működtetése. 6. Szer kocsi-víz felmelegítése. 7. Kenőberendezések melegítése. Foglalkozik a szénfogyasztás előzetes megállapításának céljával és módjaival, melyek a következők: a) elméleti módszer, b) mérési módszer, ej statisztikai módszer. Meghatározza a fajlagos szénfogyasztás vizsgálatánál használt alapfogalmakat, éspedig a teljesítményi csoportot, bruttó- és nettó fajlagos szénfogyasztást, alaphőmérsékletet, hőmérsékleti szorzót stb. Ezután azt vizsgálja, hogy mit legcélszerűbb választani a vontatási feladat mértékegységének. A szóbajöhető 11 mértékegység közül a virtuális összes tonnakilométer a legalkalmasabb. Az értekezés második felében részletesen vizsgálja a szénfogyasztást befolyásoló okok hatását. Elsőnek a vonatsúly változásának hatásával és a virtuális súly megállapításának. módjaival foglalkozik. Ebből kitűnik, hogy a virtuális összes tonnakilométerre vonatkoztatott fajlagos szénfogyasztás a gyakorlatban jól megfelel. A sebesség változásakor a vonatellenállás értékének változását három körülménynek: a légellenállásnak, a gyorsítások erőszükségletének és a súrlódási tényezőnek a változása szabja meg. A sebességváltozás hatását a . szénfogyasztásra elméletileg kidolgozták. A kanyarulati ellenállásra vonatkozó gyakorlati képletek nem veszik figyelembe a sebességet, a vonathosszat, a merev tengelytávolságot, a tengelyek beállási lehetőségét, a vágány túlemelését, a nyombővítést, a kocsik kapcsolási rendszerét és a kocsik besorozásának módját. A dolgozat levezeti a kanyarodóban haladó vonatot a belső sínszálhoz feszítő erők hatását, amelyet a kocsik besorozásának módja lényegesen befolyásol. A hőmérséklet változásának hatását vizsgálva, először az okokat elemzi, majd foglalkozik a hőmérséklet meghatározásával. A hőmérsékleti szorzók gyakorlati megállapításának módját ismertetve bebizonyítja, hogy a MÁV-nál használt különféle szorzók nincsenek ellentétben egymással. Részletesen vizsgálja a hőmérséklet változásának hatását a kazánhatásfokra és vonatellenállásra (csapsúrlódás). Ezen az úton ellenőrzi a hőmérsékleti szorzó helyességét. A szél hatását a vonatellenállásra úgy vizsgálja, hogy a vonat irányában és arra merőlegesen ható összetevőkre bontja fel. A szél haladás irányában ható összetevőjét a légellenállással együtt kell figyelembe venni. Az oldalirányú összetevő részben a szél sebességének a négyzetével, részben a vonat és a szélsebesség szorzatával arányosan növeli a vonatellenállást. A szén minőségét a szabványszén fogalmának bevezetésével igyekeztek kiegyenlíteni. A dolgozat foglalkozik a szabványszén megválasztásával és az egyenértékszám megállapításával. Megoldandó kérdés a szénkeverék egyen- értékének a meghatározása. 142
