Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1957-1958
Az 1957/58. tanév története
terveken alapuló, de főként gazdasági tartalmú diplomaterv-feladattal kapcsolatos államvizsgát tesznek, és a már meglevő mérnöki oklevelük mellé mérnök közgazdász oklevelet kapnak. A szak tantervét mind az egyetemi tanács, mind a minisztérium jóváhagyta. Az új tanterv szerinti oktatás előreláthatólag az 1959/60-as tanévben indul meg. A gazdasági mérnöki szakot dr. Kádas Kálmán, a közlekedési üzemmérnöki kar dékánja szervezte meg; ő kapott megbízást a szakkal kapcsolatos dékáni teendők ellátására is. A szaknak 1957. okt. 15-én az I. évfolyamon 77, a II. évfolyamon 62, összesen 139 hallgatója volt. A Művelődésügyi Minisztérium 1957 decemberében elrendelte az ideológiai továbbképzés újjászervezését. Egyetemünkön Gerendás István egyetemi tanár vezetésével ideológiai oktatási bizottság alakult, mely ezt a munkát előkészítette. Az ideológiai oktatás a második félévben kezdődött meg, a párt és a szakszervezet együttműködésének eredményeképpen. 250 oktató jelentkezett továbbképzésre. Kétharmad részük kötött tanfolyamokon vett részt, közülük legtöbben a kandidátusi vizsga előfeltételét képező filozófiai tanfolyam elvégzésére jelentkeztek. A jelentkezők száma szerinti sorrendben a következő tanfolyamokon folyt a munka: filozófia, gazdaságpolitika, politikai gazdaságtan, esztétika, filozófiatörténet. A rendszeres továbbképzésben részt nem vevők is nagy számban jelentek meg a kiváló gazdasági szakemberek (Friss István, Csikós Nagy Béla, Trautmann Rezső stb.) által tartott gazdaság- politikai előadássorozaton. Minden oktatási formában kiválóan képzett előadók és konferenciavezetők működtek, akik az egyetem profiljának megfelelő műszaki kérdéseket is ismerték, így az oktatás magasszínvonalú, tartalmas és érdekes volt. Az oktatásban részt vevők egy része azonban a kedvező lehetőségeket nem használta ki eléggé, az önképzési munkát a következő években javítani kell. Az oktatószemélyzet tudományos munkát a tanszékek keretében főként a tananyag korszerűsítésében, egyes részletkérdések mélyebb tanulmányozásában, laboratóriumi kutatómunkában, cikkek írásában, előadások tartásában és az egyetemi jegyzetek megírásában való közreműködés révén végzett. A tanszékek tudományos tevékenységének másik része a Magyar Tudományos Akadémiának a tanszékekhez beosztott kutatószemélyzete munkájában, valamint az Akadémia által nyújtott 1 466 000 Ft tudományos célhitel felhasználásával elért eredményekben nyilvánult meg. A tanszékek külső megbízásai egy részének előkészítése és elvégzése tudományos kutatást és tudományos jellegű munkát kívánt meg. Az oktatók és a kutatók tudományos munkáját és szakirodalmi tevékenységét a tanszékek ismertetésénél részletesen tárgyaljuk. A tanszékek tudományos, illetve művészi munkáinak fejlesztése céljából az építészmérnöki kar 1958 májusában bizottságot küldött ki az egyes tanszékek ilyen munkájának felülvizsgálatára, a végzett munka értékelésére és további irányítására. Ez értékes kezdeményezés volt a tudományos munka eredményes összefogására. Ilyen bizottság megszervezésére a másik két kar is felhívást kapott. A tanszéki laboratóriumok fejlesztésére, gépek, műszerek stb. beszerzésére 242 808, a jósvafői kutatóállomás építésére 266 817 Ft-ot fordított az egyetem. 31