Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1956-1957
A tanév egyetemi eseményei
A TANÉV EGYETEMI ESEMÉNYEI Az 1956/57. tanév egyetemünk életében a nehéz megpróbáltatások, kemény küzdelmek, harcok éve volt. A tanév első félévének nagy részében az ellenforradalmi hangulat és erők váltak úrrá az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen is. Mind az ország, mind az egyetem közéletét ellepte a mindenre elszánt reakció, a jellemtelen emberek sisera- hada. Rágalmaikkal, terrorisztikus fellépésükkel egy ideig megbénították a becsületes embereket, elfojtották hangjukat, és — az országban kialakult helyzettel párhuzamosan — átmeneti győzelmet könyvelhettek el. Az ellenforradalmi gaztettek láttán azonban november 4-e után a forradalmi erők feleszméltek kábulatukból, az országban magasra csapó forradalmi lendület hatására új erőre kaptak, kemény politikai felvilágosító munkában összekovácsolódtak, és fokozatos^ harcban kiszorították az ellenforradalmárokat. Ilyenformán az 1956/57. tanév átváltozott a forradalmi erők győzelmévé. Egyetemünk tanévnyitó ünnepélyét 1956. szeptember 5-én tartottuk meg. Kónya Albert oktatásügyi miniszter ünnepi beszédében a magyar felsőoktatást általánosságban érintő kérdéseket világított meg. Hangsúlyozta, hogy az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem eddigi munkájával bebizonyította a külön egyetem megszervezésére vonatkozó határozat helyességét, az egyetem életképességét és az önálló létre való érdemességét. A Közlekedési Üzemmérnöki Kar szolnoki részlegének tanévnyitása szeptember 6-án volt. A levelező tagozatok I. évfolyamán szeptember 6-án, a mérnök-közgazdász szakokon szeptember 17-én indult meg az oktató munka. Oktatóink és hallgatóink nagy lendülettel fogtak munkájukhoz. A tanév elején az Ásvány- és Földtani Tanszéket egyetemünk Mérnöki Karára helyezték át, minthogy a tanszék oktató munkájának nagyobb része egyetemünkre hárul. Az előző évek hibáinak kijavítására törekvő politika hatásaként az egyetemi tudományos és kulturális élet is fellendült. Egymást követték az érdemleges események. Csehszlovák, francia és német tudósok töltöttek hosszabb időt egyetemünkön. Három építészeti oktatófilm került bemutatásra a tanév folyamán. A helyesebb politika egyik jelentős megnyilvánulása volt az egyetemi oktatók béremelése. A júliusi értelmiségi határozatban kifejezésre jutó törekvéseket az egyetem dolgozói örömmel és bizalommal fogadták. Ennek jellemző jele volt, hogy a második ötéves terv országos megvitass
