Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1956-1957
A tanév egyetemi eseményei
Emil professzorokat, valamint Somogyi László docenst. Bardon Alfréd professzor írásbeli megrovást kapott, és leváltották dékánhelyettesi funkciójából. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen 12 oktatót és dolgozót vontak felelősségre, közülük ötöt eltávolítottak az egyetemről, 3 hallgató ellen hoztak kizáró, 28 hallgató ellen enyhébb határozatot. 16 oktató, 5 adminisztratív alkalmazott és 206 hallgató disszidált. Ezek a számadatok is átütő bizonyítékai annak, hogy egyetemünk dolgozóinak és hallgatóinak döntő többsége távol tartotta magát az ellenforradalomtól. Legtalálóbban úgy jellemezhetjük a helyzetet: kevés, de aktív reakciós és fasiszta nagy aktivitással rövid időre önnön érdekei ellen hangolta az egyetem többségét. Április 4-én megkoszorúzták a szovjet hadsereg helyreállított egyetemi emlékművét, a dolgozók május elsejei ünnepségén pedig már mindkét egyetem dolgozói és hallgatói részt vettek. A tanév elején kidolgozott egyetemi munkatervet az ellenforradalom nagymértékben megzavarta, és végrehajtását lehetetlenné tette. Ezért az Egyetemi Tanács új, módosított munkatervet fogadott el, eszerint folyt a további munka és fejeződött be a tanév. A módosított munkatervből sajnálatos módon el kellett maradnia az Építészmérnöki Kar tervbevett laboratóriuma építésével kapcsolatos tennivalóknak. A tanév elején 1957. évre kilátásba helyezett jelentős összegű beruházási hitelt ugyanis az ellenforradalmi károk miatt törölni kellett és így a szóban forgó laboratórium létesítése a későbbi évekre tolódott el. A tanév első időszakában egyetemünk szorosan együttműködött az Oktatásügyi Minisztériummal különböző szervezési és szabályalkotási kérdésekben. Ezt a folyamatos munkát az ellenforradalmi események teljesen megzavarták. Az ellenforradalom alatt a minisztériumi irányítás teljes mértékben megszűnt, és később is csak nagyon fokozatosan állt helyre. A határozott irányító és vezető munkának, különösen abban az időben, nagy hiányát éreztük. A félév befejezésekor ilyen szempontból már lényeges javulás mutatkozott. Az egész tanév tartama alatt — leszámítva az ellenforradalmi időket — igen jelentős és nagymértékű munkát fejtett ki az Egyetemi Tanács a programszerűen előirányzott kérdések megtárgyalásával és a szükséges határozatok meghozatalával. A Tanács általában havonta tartott ülést. Kivételes esetben rendkívüli alkalmakkor is összehívták. Hasonlóan működtek a kari tanácsok is. Az egyetemi vezetés operatív szerveként működtek a tanév folyamán az általában hetenként összehívott rektori értekezletek. Az egyetemi Oktatási és Tudományos Bizottságának működését nagymértékben akadályozta, hogy munkatervének feladatai részben időszerűtlenekké váltak, néhány tagja pedig részese volt az ellenforradalmi eseményeknek. A kari módszertani bizottságok és a Mérnöki Karon megalakított tanulmányi bizottságok jelentős segítséget nyújtottak a karok vezetőségeinek. Január 18-án Szolnokon újból megindult a Közlekedési Üzemmérnöki Kar nappali tagozatának V. évfolyamán az oktatás, az előadások február hó' 23-án fejeződtek be. Az egyetemi oktatás általános megin14
