Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956

Dr. Gyalai Mihály: Egyetemünk jellemző adatai

környékéről került be az egyetemre. Ezzel szemben az 1953/54. tanév folyamán az első évre beiratkozott hallgatók közül már csak 27,2% volt nagy budapesti. Az említett 1929/30. tanévben Borsod népét egyetlen építészhallgató képviselte; ezzel szemben az 1953/54. tanév folyamán, csupán az első évre tízen felül érkeztek hazánk eme fontos ipari vidékéről. Ha az 5. és 6. ábrát szemügyre vesszük, ugyanezt állapíthatjuk meg Pécs környékéről vagy a Komárom-veszprémi részekről is.

A mai értelemben vett munkás és dolgozó paraszt származású hallgatók aránya, megközelítő becslés alapján, századunk húszas és harmincas éveinek átlagában mintegy 4—5 százalékra tehető.

A mindenkori államterületen jelen volt lélekszámra átszámítva, a tízezer lakosra eső mérnök- és építészhallgatók együttes aránya az egyes reprezentatív időpontokban az alábbiak szerint alakult:

1864/65. tanévben — — — — — — — kb. 0,1

1929 30. tanévben — — — — — — — 0,8

1942/43. tanévben — — — — — — — 0,9

1953/54. tanévben — — — — — — — 4.7

6. ábra

Az elmúlt évtized során különös gonddal fordultunk munkásosztályunk tehetségesebbjei nevelésének és képzésének kérdései felé. Ezért, a rendes középiskolát végzett munkás és dolgozó paraszt származású egyetemi hallgatókon kívül, oktatásügyi kormányzatunk módot nyújtott a felsőoktatásban való részvételhez azoknak is, akik különleges, rövidített képzés útján, úgynevezett szakérettségive 1 kerültek fel az egyetemekre. Az idők során ez az oktatási forma az elmúlt tanévvel túlhaladott lett. Ezért a szakérettségizettek helyzetét ugyancsak az 1953/54. tanév tükrében lehet a leghívebben bemutatni. Számuk és arányuk az egyes évfolyamokon a következő volt:

53