Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956
Borsos József: A város- és községgazdálkodási mérnöki oktatás megszervezése
5. Országos Vízügyi Főigazgatóság. Települések, vízgazdálkodása, vízellátása és csatornázása. 6. Központi Statisztikai Hivatal. Város- és községgazdálkodási statisztikai adatfelvétel műszaki megszervezése, az adatok feldolgozása, értékelése. Az államigazgatás esetleges átszervezése esetén elhelyezés azoknál az állami főhatóságoknál, ahol a városok és községek műszaki igazgatásának és városgazdálkodásának ügyeit irányítják. B) Helyi tanácsok hivatali szervezete. 1. Fővárosi Tanács városrendezési és építészeti osztálya, közlekedési, közmű- és szolgáltatási, lakásgazdálkodási igazgatóságai, kerületi tanácsok műszaki osztályai. 2. Megyei tanácsok. megyei jogú városi tanácsok, járások, vidéki városok műszaki ügyekkel foglalkozó osztályai. 3. Lakásgazdálkodási igazgatóságok. C) Kommunális vállalatok. A helyi tanácsok irányítása alá tartozó közmű-, közlekedési, útépítési, útfenntartási, tatarozó, parképítő, köztisztasági vállalatok, valamint ezek kombinációiból alakult vegyes vállalatok, illetve intézmények. Lakásgazdálkodással foglalkozó vállalati jellegű szervek, lakóházkezelőségek stb. VI. Levelező oktatás A Művelődésügyi Minisztérium és az egyetem együttes véleménye szerint a levelező oktatás bevezetésére csak akkor kerülhet sor, ha az oktatás folyamán már elegendő tapasztalatot gyűjtöttünk, és ezek alapján kialakult a végleges és a céloknak legjobban megfelelő tanterv és tananyag. Két-három évfolyam teljes oktatását kell befejezni ahhoz, hogy megnyugtató módon lehessen foglalkozni a levelező oktatás megindításával. A levelező oktatás természetesen csak akkor indulhat meg, ha a megfelelő jegyzetanyag is elkészült már. Erre az 1958—59. tanév előtt számítani nem lehet. A tananyag újszerű és terjedelme is tekintélyes. Tekintettel azonban arra, hogy a városgazdasági szakositás a levelező oktatás 8. félévében kezdődne, ez a határidő tulajdonképpen azt jelenti, hogy a jelenlegi másodéves levelező hallgatók közül már lehet a város- és községgazdálkodási szakra is beiskolázni. Véleményünk szerint a város- és községgazdálkodási oktatásnak a levelező tagozaton való megszervezése is szükséges, mert éppen ezen a munka- területen működő műszaki dolgozók között igen sok az olyan, aki több éves, esetleg több évtizedes gyakorlattal rendelkezik, saját városának, vidékének ügyeit kitűnően ismeri, és feladatát el tudja látni, viszont mérnöki oklevéllel nem rendelkezik. Ezek közül azok számára, akik képességeik és hajlamaik alapján alkalmasak arra, hogy levelező oktatás útján magasabb szakképzést és mérnöki oklevelet szerezzenek, feltétlenül javasolható a levelező oktatásnak az 1958—59. tanévben való megindítása. A Városgazdasági Tanszék felkészül arra, hogy a szakoktatás ebben az időpontban megindulhasson. 34
