Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956
Turányi István: A közlekedési üzemmérnökképzés első öt éve
TURÁNY1 ISTVÁN A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI ÜZEMMÉRNÖK-KÉPZÉS ELSŐ ÖT ÉVE A közlekedési üzemmérnöki kar ez évben bocsátott ki első ízben diplomás fiatalokat kapuján, ez más szóval azt is jelenti, hogy a magyar közlekedési üzemmérnök-képzés immár öt esztendős. Helytelen volna, ha elmulasztanánk összefoglalni azokat a tényeket és gondolatokat, melyek az öt év alatt a közlekedési üzemmérnök-képzést jellemezték. A közlekedési, helyesen akkor vasúti üzemmérnök képzést az érdekelt tárca, s elsősorban annak vasúti főosztálya kezdeményezte és harcolta ki 1951-ben. Az üzemmérnök-képzés a közlekedési mérnökképzés általánosabb kérdés- komplexumának egy részproblémája. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium ama kezdeményező lépése, hogy kizárólag saját céljait szolgáló főiskolája legyen, bizonyos fokig megelőzte ugyan a többi népi demokratikus országok hasonló kezdeményezéseit, azonban ugyanazokon a szükségleteken nyugodott. Tény, hogy a mai helyzet szemszögéből nézve a kérdést, hazánkban teljesen sajátos, bizonyos fokig jellegzetes utat járt végig ennek az intézménynek a sorsa. Anélkül, hogy a közlekedési mérnökképzés világszerte kialakult különböző formáinak ismertetésére kitérnénk, a hozzánk legközelebb álló típusokat saját helyzetünk jobb megértése érdekében röviden tárgyalnunk kell. Csak egészen érintőlegesen foglalkozva a Szovjetunióban folyó közlekedési mérnökképzéssel, le kell szögezni, hogy ott közlekedési és ezen belül szakmai ágazatonként tagolt, de tisztára közlekedési főiskola jellegű intézményekben történik a közlekedés igényelte mindenféle mérnökök nevelése. A szovjet felsőoktatás szakértői szerint nagy általánosságban mintegy 10 000 km-nyi vasúti hálózat igényel egy összetételében teljes vasúti egyetemet. A leghívebben vette át a szovjet mintát Csehszlovákia, mely vasúti hálózata nagyságának megfelelően, lényegileg egyetlen helyen, a prágai vasúti főiskolán képezi ki mind a vasúti gépész-, elektro- és építőmérnököket (ideértve a tervező, szerkesztő és gyártó mérnököket is), mind az üzemmérnököket, de a gazdasági mérnököket is. A Német Demokratikus Köztársaság a drezdai közlekedési főiskolán viszont valamennyi közlekedési ág valamennyi szakágazata mérnökének képzését egyetlen intézmény keretébe fogta össze. A magyar közlekedési mérnökképzés újjászervezői — előbb mint a csehek — a később a Csehszlovákiában a fentiek szerint megvalósult, lé3* 35
