Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956
Major Máté: Tíz esztendő magyar építészete
tészeti formákat, az ornamentumokat és a különféle díszítőelemeket kell ismernie, nemcsak ezek alkalmazásához kell értenie, hanem ismernie kell az új, a korszerű anyagokat, a vasbeton szerkezeteket és elemeket is, főképpen pedig kitünően el kell igazodnia az építkezés gazdasági kérdéseiben,«w * AT A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata pedig »a tervezésben és építkezésben jelentkező túlzások kiküszöböléséről« — többek között — ezeket mondja ki: »A szovjet építészetet az egyszerűségnek, a formák szigorúságának, és a megoldások gazdaságosságának kell jellemeznie. Az épületek megnyerő külsejét nem erőltetett, költséges díszítményekkel kell elérni, hanem az építészeti formáknak, az épületek rendeltetésével való szerves kapcsolata és.. . helyes arányai, továbbá az anyagok, szerkezetek és elemek helyes felhasználása és a munka kitűnő minősége útján.« Épp ezért a határozat kötelezi a szovjet építészet minden állami és társadalmi szervét és minden egyes építészét arra, hogy »... a legrövidebb időn belül gyökeresen állítsák át az épülettervezési és építési munkát, széles körben honosítsák meg a típusterveket, bátrabban sajátítsák el a hazai és külföldi építészet leghaladóbb vívmányait, folytassanak mindennapos kérlelhetetlen harcot az építészeti formalizmus megnyilvánulásai, a tervezési és építési túlzások ellen.«16 17 A szocialista építészet fejlődésében új távlatokat nyitó moszkvai konferencia és határozat — az idézett mondatok — szelleme tükröződik a szovjet építészek múlt év végén megtartott II. kongresszusának megnyilvánulásaiban is. E megnyilvánulások azonban még inkább az építészet e súlyos problémáihoz való hozzáállás sokféleségét mutatják, mint az elmélet és gyakorlat számára levonható konzekvenciák megfogalmazásának érettségét és egységét.18 Ez azonban természetes. Időre van szükség ahhoz, hogy a helyes elméleti és gyakorlati következtetések kialakuljanak, és helyes egyértelmű megfogalmazást kapjanak. De valamiféle első megfogalmazású következtetésekre mégis azonnal szükség van, mint a további munka alapfeltételére, hiszen szinte az első pillanatban megszülettek, élnek és hatnak olyan következtetések is, melyek újabb tévútra vihetik az építészetet: az elméletet és gyakorlatot egyaránt. A Hruscsov-beszéd és az SzKP-határozat lényege szerint rámutat az építészet bonyolult sajátszerűségére, melyben a szüntelenül előremozgó, fejlődő anyagi feltételek — az építés anyagai, szerkezete, technikája, anyagi funkciói — sajátos módon és elválaszthatatlanul: dialektikusán összefüggenek az alap- és felépítmény mozgásához kötött szellemi feltételekkel, az 16 N. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde az építés' nagyipari módszereinek széleskörű alkalmazásáról, az építkezések minőségének javításáról és költségeinek csökkentéséről. Anyag- és adatszolgáltatás. Budapest, 1955, 1. sz. 23. és 25. o. 17 Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata a tervezésben és az építkezésben jelentkező túlzások kiküszöböléséről. Tájékoztató. A Magyar Építőművészek Szövetsége Titkársága. Építés-építészet. Budapest, 1955. 5. sz. 9. o. és 10. o. 18 A Szovjet Építészek Második Országos Kongresszusa. Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Dokumentációs Csoportja. Budapest, 1956. Kézirat. 182
