Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956

Dr. Vásárhelyi Boldizsár: Budapest úthálózata korszerű fejlesztésének szempontjai

пак is feltétele az, hogy a házak mögött üres hely legyen. Budapesten ilyen módon való útterület-növelés alig kerülhet szóba.

Sokkal inkább lehet a jövőben azt a megoldást alkalmazni fővárosunkban, hogy az útterületet a járdák árkádokba való helyezésével növeljük meg, és ezáltal a teljesítő képességet növelve, a gyorsabb forgalmat elősegítsük. Utalok arra, hogy a Rákóczi úton valószínűleg előszói’ fog sor kerülni erre a megoldásra.

Az útterület megnövelhető a gyorsforgalom és teljesítő képesség szempontjából azáltal is, ha a közlekedésre szolgáló felületet célszerűen beosztjuk, a forgalom irányát elválasztjuk és azokat a járműveket, amelyek a forgalom biztonságát csökkentik, eltereljük. Budapesten a Ferihegyi-repülőtérre vezető utat, az Üllői úton a Nagyvárad tér és a Határerdő melletti leágazásig a gyorsforgalom lebonyolítása érdekében úgy tervezték átépíteni, hogy a széles úttest középső részén csak a gyorsforgalom haladjon. Ez a megoldás, ami más fontos helyeken is kivitelezhető, a jövőben bizonyára Budapest egyes útvonalain alkalmazásra fog kerülni.

Az útterület megnövelését jelenti, ha a gépkocsi-forgalmat akadályozó más úthasználót, vagy közlekedési ágazatot elvisszük az útról. A gyalogos- forgalmat pl. az úttest alatt vezetjük át. Utalok arra, hogy számos nagyvárosban a közelmúltban ilyen gyalog-aluljáró készült. (Budapesten pl. a Boráros téren) (12. ábra). Ilyen építés lesz nálunk a Nemzeti Színház melletti gyalog-aluljáró (13. ábra).

Ide vehetjük a földalatti gyorsvasút kialakítását is, amikor olyan vonalvezetést létesítünk, hogy a közúti vasút az úttestről eltávolítható. Ezzel is megnövekszik a közút teljesítő képessége.

d) Magas, illetőleg mélyvezetésű gyorst'orgalmú utak

Ilyen útvonalak kialakítására először az amerikai nagyvárosokban került sor, ahol Chicagóban, New Yorkban és más helyeken magas vezetésű utak készültek a gyorsforgalom részére. Ezek az útvonalak túlterhelt városi utakon megkettőzték az útfelületet, és ezáltal megadták a lehetőségét a gyors forgalomnak. Ezek költséges megoldására Budapest belső részeiben, legfeljebb majd a dunai alagútaknál és azok rámpáinak kialakításánál kerülhet sor.

c) A parkolás kérdése

A parkolás kérdése igen lényeges, mert ha nincsenek megfelelő parkolóhelyek, a járművek az út területéből vesznek el hasznos részt. Jelentős gépkocsiforgalom esetén parkolóterületek kialakításáról kell gondoskodni. E tekintetben különösen a belváros beépítettsége jelent igen nagy nehézséget, mert hisz itt parkolóhelyeket csak nagy költséggel lehet létesíteni. Erre azonban gondolni kell.

£) Forgalmi csomópontok kialakíása

A város úthálózata fejlesztésénél döntő szerepe van a forgalmi csomópontoknak, keresztező és útvonalakat összekapcsoló tereknek. A felszabadulás után igen sok térnek az átrendezésére sor került, mint említettük, vannak sikerült és kevésbé sikerült megoldások. Kívánatos volna a forga138