Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956
Dr. Vásárhelyi Boldizsár: Budapest úthálózata korszerű fejlesztésének szempontjai
ez a hátrányos helyzet nem okozna leküzdhetetlen zavarokat. Hátrányos továbbá az, hogy egyes járműveknek, miután a Duna két oldalán csak egyirányú a közlekedés, a hidakon kétszer kell átmennie, azaz a pesti oldalon déli irányban haladó, illetve a budai oldalon északi irányban haladó jármüveknek kétszer kell a Dunát keresztezni. A két parton vezető különböző irányok összekötése az alábbi dunai hidakon lenne lehetséges: Öbudai-híd, Margit-híd, Erzsébet-híd, Boráros téri híd, Déli közúti össze- kötő-híd. A javaslatba hozott megoldással kapcsolatosan meg kell említenünk, hogy ez az útvonal aránylag kis költséggel megvalósítható. Nagyobb költséget egyedül a budai Lánchíd alatti alsó rakpart kiszélesítése jelentene, úgyszintén a pesti oldalon az Erzsébet-híd és a Szabadság-híd közötti kialakítás. 5. A főforgalmú úthálózat fejlesztése A város főforgalmú úthálózatát a távolsági, átmenő és helyi forgalmú utak alkotják. A főforgalmú úthálózat közül legfontosabbak a távolsági forgalmú utak, amelyek az országos főközlekedési útvonalakat hozzák be a város belsejébe. Ezek az útvonalak úgy alakítandók ki, hogy azok a szűk kereszt- metszetek, amelyek rajtuk ma egyes helyeken vannak, kiküszöböltessenek, és ilyen módon azt az igényt, hogy az úthálózat teljesítő képessége megnövekedjék, és a gyorsabb forgalom megvalósulhasson, ki lehet elégíteni. A városi főforgalmú úthálózaton való közlekedés gyorsabbá tétele igen fontos. A mérések szerint az a körülmény, hogy számos akadályozó tényező van jelenlegi úthálózatunkon, azt eredményezi, hogy a legfontosabb útvonalainkon az átlagos sebesség alig 20—25 km/óra. Milyen módon lehet a forgalmat meggyorsítani? Ez az alábbiakkal lehetséges: a) Az út teljesítőképességének és a sebességnek növelése építés, útfejlesztés nélkül rendészeti intézkedésekkel kerül megvalósításra. b) Utca-áttörések, új útvonalak létesítésével a járműsebességet és teljesítő képességet növelni lehet. c) A közlekedés részére szolgáló útpálya megszélesítésre kerül. a) az útnak a tényleges szélesítésével azáltal, hogy a házak homlokzatát hátrább helyezzük, fi) a járdáknak árkádokba vagy az épületekben levő passzázsokba való áttételével, '•') az úttesten lebonyolódó forgalom célszerű tagolásával, a zavaró tényező eltávolításával, illetve más helyen való átvezetésével (pl. gyalog aluljárók). S) Az útfelületnek megkétszerezésével, magas vezetésű, illetőleg mély vezetésű új pálya létesítésével. t) Különleges kocsiparkoló helyek kialakításával, az álló forgalom elterelésével ugyancsak meg lehet a járművek sebességét gyorsítani. A fenti szempontokkal budapesti vonatkozásában részletesebben kell foglalkoznunk. 135
