Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956
Dr. Vásárhelyi Boldizsár: Budapest úthálózata korszerű fejlesztésének szempontjai
a) Forgalomszabályozás, rendőrségi intézkedések Az kétségtelen, hogy a város tervezésénél az építész és a közlekedési szakember mellett döntő szerepe van a közlekedést szabályozó szerveknek is. Mi a fejlődésnek az útja a közlekedés szabályozását illetően? Külföldön e tekintetben a középnagyságú Salzburgban, illetőleg az óriás városban, Londonban értek el a közelmúltban igen figyelemre méltó eredményeket. A közlekedés szabályozásával Salzburgban — a több fogalmú jelzők és jelzőképek bevezetésével — elérték azt, hogy a nagy idegenforgalmat sokkal gyorsabban, teljes biztonság mellett lehet lebonyolítani. Londonban is igen jelentős eredményeket ért el a közlekedési rendőrség a forgalom kedvező irányításával. Különösen a keresztező helyek forgalmát lehet meggyorsítani a több fogalmú jelzőkkel, és egyben el lehet érni azt, hogy a gyalogos nem érzi magát teljesen kiszolgáltatottnak. Gondoljunk a mi rendszerünk mellett arra a gyalogosra, aki a zöld jelzésnél teljes biztonsággal gondolja áthaladását, s a kis ívben beforduló járművek szabályosan ráhajthatnak. b) Utca-áttörések, új útvonalak létesítése Azok a kedvező megoldások, amelyeket Hausmann megindított és Párizsban a széles boulevardokat alakította ki, ma példái annak a lehetőségnek, hogy utca-áttörésekkel, lebontásokkal a közlekedés gyorsítása milyen módon biztosítható. Sajnos, Budapesten az az évekkel ezelőtti elgondolás, hogy az Erzsébet sugárút megnyitásával a város egyik legzsúfoltabb kerületében kedvezőbb közúti közlekedést biztosítsunk, egyelőre nem került megvalósításra. Külföldi nagyvárosokban, az NDK-ban a háborús pusztítások nyomán megvan a lehetőség arra, hogy széles útvonalak részbeni lebontásokkal kerüljenek kialakításra. Ilyen pl. a berlini Sztálin allénak az Alexander platzra való bevezetése vagy pl. a Magdeburgban kialakítandó igen széles magisztrálé. A mai lakáshelyzet nem teszi lehetővé, hogy Budapesten házbontásokkal a közeljövőben új útvonalak létesüljenek. Azonban perspektívában éppen a lakóházak avulásával kapcsolatos bontások lehetővé teszik, hogy fővárosunk úthálózatának kedvezőbb kialakításánál ezt a lehetőséget is számításba vegyük. Egyébként az utolsó évtizedekben a dél-amerikai városokban, Buenos Aires-ben, illetőleg Rio de Janeiro-ban, valamint Santiago de Chilé-ben lebontásokkal a város középpontjában széles, nagy teljesítőképességű útvonalakat alakítottak ki. c) Ütteriilet megnövelése A közlekedésre szolgáló útterület megnövelhető azáltal, ha az utat a házak lebontásával, illetve hátrábbtolásával ténylegesen megszélesítjük. Ezt a megoldást igen sikeresen Moszkvában alkalmazták. Ott egyes eredetileg 18 m széles, kétemeletes kázakkal beépített utcák új 60 m széles ma- gisztrálékká, főútvonalakká kerültek kiszélesítésre, amelyek mellé 7 emeletes lakóház-sorok létesültek. Ennek a megoldásnak Moszkvában azért volt meg a lehetősége, mert a kétemeletes házak mögött nagyobb kertek voltak, és így ezekben előzetesen meg lehetett építeni a 7 emeletes házakat, a kétemeletes lakások lebontására csak ezután kerülhetett sor. Olyan megoldásról is tudunk, ahol a házakat hátrább tolták. Ennek a megoldás136
