Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956
Dr. Vásárhelyi Boldizsár: Budapest úthálózata korszerű fejlesztésének szempontjai
2. Távolsági forgalmi utak. A nemzetközi és országos viszonylatban legfontosabb főközlekedési útvonalaknak a városokba való bevezető és átvezető szakaszai. 3. Átmenő forgalmi utak. Ezek az útvonalak a várost, illetve egyes részeit elővárosaival, más településekkel és azokon keresztül a távolsági forgalmi utakkal kötik össze. 4. Helyi forgalmi utak. A városnak valamely szomszédos településsel való összekötésére szolgálnak, vagy a városközpontból vagy alközpontokból a város forgalmi szempontból jelentős pontjaihoz (kikötő, vasútállomások, repülőtér stb.) vezetnek. 5. Gyűjtőutak. A forgalmi utak által határolt városrészek belső forgalmának összegyűjtésére és a forgalmi utakra való kivezetésére szolgálnak, tehát átmenetet képeznek a forgalmi utak és lakóutak között. 6. Lakóutak (utcák). A lakóutak, illetve lakóutcák a lakóházak és lakások használatával kapcsolatos közlekedési igények kielégítésére szolgálnak, átmenő forgalom nincs rajtuk. 7. Különleges rendeltetésű utak. Ezek az útvonalak a legkülönbözőbb közlekedési szükségletek kielégítésére épülnek. Lehetnek felvonulási útvonalak, egyes gyártelepekhez, üzemekhez vezető utak, kilátó és idegen- forgalmi útvonalak, sporttelepek megközelítését lehetővé tevő utak stb. Ebbe a csoportba sorolhatjuk a külön kerékpárutakat is. Mindenekelőtt döntő az úthálózat fejlesztésének tárgyalásánál a jövőben várható forgalom nagysága, mert hiszen az úthálózat fejlesztése ezzel függ szorosan össze. a) A gépjárműállomány fejlődése Itt elsősorban azzal kell foglalkoznunk, hogy a közúti gépkocsiközlekedés perspektivikus fejlődése nálunk milyen lesz. Mi a helyzet az amerikai és nyugateurópai nagyvárosokban a közúti közlekedést illetőleg? Az első világháború végén a nagyvárosok közúti közlekedésében a közforgalmi közlekedési eszközök és taxik szerepe igen jelentős volt, az egész helyi személyforgalom 92 százaléka a közforgalmú eszközökön nyert lebonyolítást. Az azóta eltelt idő óta a magán közlekedési járművek, az autók és motorkerékpárok részesedése — eltekintve a 30-as évekbeni gazdasági válság idejétől — állandóan növekszik. 1954-ben sok helyen meghaladta a 33 százalékot. Minden jel arra mutat, hogy a következő években ez a szám nagymértékben fog növekedni. Ténylegesen egyes amerikai városokban van olyan fejlődés, amelyik a közforgalmi közlekedési eszközök kiszorulására mutat. így például 1950-ben Schenectady városban, amelynek lakosszáma 180 000, a közforgalmi közlekedési vállalatok üzemüket beszüntették (4). Ki kell hangsúlyoznunk, hogy az amerikai példák nem lekopí- rozásra valók, hanem arra, hogy ezekből tanulni lehessen, és el lehessen kerülni azt a helyzetet, amelyik éppen a korlátlan motorizálás következtében egyes amerikai nagyvárosokban kialakult. Mi okozza a gépkocsiforgalom nagyfokú fejlődését, s ennek milyen hatása van? 9* 131
