Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956

Dr. Vásárhelyi Boldizsár: Budapest úthálózata korszerű fejlesztésének szempontjai

A trolibuszközlekedés bevezetésével az alábbi útvonalakon készült burkolat: Majakovszkij utca, Nagymező utcától Lövölde térig, Gorkij fasor, Lövölde tértől a Dózsa György útig, Bajza utca, Rottenbiller utca, Baross utca, a Kálvin tértől az Illés utcáig, Csobánc utca, a Kálvária tértől az Orczy útig, Izabella utca, Könyves Kálmán körút, Népligeti körút, Hungária körút. 1)) Külső városrészek összekötő útjai A három- és az első ötéves tervidőszakban Budapesten viszonylag kevés ilyen jellegű útépítés került végrehajtásra. Nagyobb ilyen munka volt a Határ út makadám burkolatának kis­kocka és aszfalt burkolatra való átépítése összesen 27 000 m2 terjedelem­ben. Ugyancsak kiépítésre került az erzsébeti Nagy Sándor utca és a kis­pesti Hunyadi utca 9 m széles aszfaltburkolatú úttá. Ezzel sokkal kedve­zőbb kapcsolat létesült Csepel, Erzsébet és Kispest külső részei között. Az előbbiekben említett nagyobb munkák mellett sok helyen épültek még rö- videbb útszakaszok, illetve burkolatfelújítások is készültek. A számszerű eredményeket összefoglalva a hároméves terv ideje alatt összesen 80 000 m2, az első ötéves terv keretében 812 033 m2 útburkolatot építettek, vagyis összesen kereken 892 000 m2 útburkolat épült, ami Nagy- Budapest 12 000 000 m2 kocsiút területének 7,4 százaléka. Az első ötéves terv újjáépítési beruházásaira jelentős összeget, 147,7 millió forintot for­dítottak. 1950-ben egyesítették Budapesttel a peremvárosokat és községeket, s létrehozták Nagy-Budapestet. Ekkor kellett átvenni a főváros útügyi szer­veinek az egyesített peremvárosok és községek úthálózatát. Ez azt jelen­tette, hogy a kocsiútterület 8 millió nr-ről 12 millióra, a gyalogutaké 2 millióról 3,5 millióra növekedett. Az 1 hektárra eső burkolt terület pedig 494 nr-ről 230 nr-re csökkent. 3. Az úthálózat fejlesztésének irányelvei Az úthálózat fejlesztésénél a legdöntőbb szempont az, hogy az úthá­lózat a várható közúti forgalomnak megfeleljen, s alkalmas legyen arra, hogy a rajta lebonyolódó forgalom a biztonság követelményeinek betartá­sával a jelenleginél nagyobb átlagsebességgel legyen lebonyolítható. Emel­lett természetesen a városi úthálózatnak, mint eddig is, a szépészeti, köz­egészségügyi és egyéb szempontokat is ki kell elégíteni. Törekedni kell arra, hogy az útvonal forgalmi jellegének megfelelően épüljön ki. Városokban az alábbi útkategóriák lehetnek: 1. Gyorsforgalmú utak. Ezek szintbeni keresztezés nélküli autópályák. 130

Next

/
Thumbnails
Contents