Batalka Krisztina: Márciusi mérnökifjak. Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei és későbbi ünneplései a Műegyetemen - Egyetemtörténeti füzetek (Budapest, 2018)

Forradalmi Ifjúsági Napok

1989- ben a rendszerváltozás ellenzéki erői százezres tömeggyűlést tartottak Budapesten, ahol a Szabadság téren Cserhalmi György színművész olvasta fel 31 szervezet 12 pontba tömörített követelését, amelyek lényege gyakorlatilag megtalálható volt már az 1848- as 12 pontban és az 1956-os műegyetemi pontokban is — 1989-ben aktualizálva. A követelések között szerepelt többek között a többpártrendszer és a jogállam követelése, a szólás- és sajtószabadság, a független és önálló Magyarország létrejötte, a szovjet csapatok kivonása, valamint október 23-a nemzeti ünneppé nyilvánítása is.

Ebben az évben az egyetemi újság is közölte az egykori ipartanodái hallgatótársak 1848-as 12 pontját, talán nem véletlenül emelve ki a 10. és 12. pontokat, azaz a hallgatói képviseletet és az intézmény Egyetemi Tanács általi irányítását.27

1990- ben pedig már olyan márciusi címlappal jelent meg a lap, amely utalt arra is, hogy abban az évben, bár csak később, fogadta el az Országgyűlés az új, ma is használt államcímert.28

Az új, demokratikusan választott Országgyűlés 1991-ben ismét nemzeti ünneppé nyilvánította március 15-ét (egyben október 23- át is). Szimbolikus jelentősége is volt, hogy egy évvel később, 1992. március 14-én ünnepélyes keretek között adták át a Díszteremben a köztársasági elnök által adományozott első 1956-os emlékérmeket a Műegyetem 90 egykori oktatójának és diákjának.

A Jövő Mérnöke „rendszerváltó” címlapja

27