Batalka Krisztina: Márciusi mérnökifjak. Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei és későbbi ünneplései a Műegyetemen - Egyetemtörténeti füzetek (Budapest, 2018)

Végjegyzetek

Végjegyzetek

1 Gyarmati György: A mitologizált, a nemkívánatos és a (mindig) újrahasznosított Március 15.. In: Múlt-kor 2013. tavasz

2 Szögi László: 1848 utóélete, 320.

3 Az Ipartanodában nyolc tanszéket szerveztek: a mennyiségtan professzora Arenstein József, a természetrajz és áruismereté Mihálka Antal, a német nyelv és kereskedelemtané Mayer Frigyes, a rajzé Juhai Károly, a kereskedelmi számvitelé Conlegner Károly, a kémia és technológiáé Nendtvich Károly, a fizikáé pedig Sztoczek József (később a Műegyetem első' rektora) lett. Az intézetben a tanulmányi idő' három év volt. Az első', előkészítő' év után a képzés három osztályra vált szét (technikaira, kereskedelmire és gazdászatira). Az előkészítő évben aritmetikát, algebrát, természetrajzot, magyar és német nyelvet, valamint rajzot, a további két évben matematikát, ábrázoló geometriát, polgári építészetet, fizikát, kereskedelmi számvitelt, műszaki rajzot, kémiát és technológiát tanultak a hallgatók. Az Ipartanoda oktatási nyelve a magyar volt. Első igazgatója, Karácsony Mihály (1800-1869) jogot végzett a pesti egyetemen, 1832-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. A József-ipartanoda első igazgatója nevéhez fűződik a műegyetemi könyvtár megalapítása is. Karácsony Mihályt a szabadságharcban vállalt szerepe miatt 1850-ben felmentették állásából. 1869-ben bekövetkezett haláláig a főváros történetére vonatkozó anyagygyűjtéssel foglalkozott.

4 A Mérnöki Intézet volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat. A 19. század elején fellendülő ipari fejlődés azonban olyan szakemberigényt támasztott, amelyet a kizárólag földmérő és vízépítő mérnököket képző Institutum már nem tudott kielégíteni. 1850-ben az Ipartanodához csatolták.

5 Péch József: 1848—49-i szabadságharci élményeim, 21.

6 Karácson Mihály 1849. május 24-i jelentése a József Ipartanoda iratai között (BMEL 1. 9/1849. sz.)

7 Péch József, 21.

8 1850-ben hozták létre az immár középfokúvá minősített, német nyelvű technikai oktatást folytató Joseph Industrieschule nevű elődintézményünket, amelynek igazgatója a magyarul nem beszélő csillagász, Mayer Lambert volt.

9 Péch József, 21.

10 1848 őszén kezdődött egy tulajdonképpen hadmérnöki képzés szervezése, először tanfolyam keretében, ahol az Ipartanoda műszaki tárgyakat oktató tanárai oktattak, ill. 1849 elejére tervezték megnyitni a Magyar Hadi Főtanodát, amelynek terveit Petzelt készítette el.

11 Az 1817-ben Székesfehérváron született Juhai a bécsi műegyetemen tanult, ahol tanulmányait kiemelkedő eredménnyel végezte, főként a rajzolási feladatokban jeleskedett leginkább. Néhány aszszisztensi évet követően az Ipartanoda első rajztanára lett (ekkor a díszítményi, építészeti, gépi és tájtervezési rajzolás tartoztak e tantárgyba). Szakmai ismereteit és kiváló nevelői tehetségét kamatoztatva rövid módszertani munkákat írt, amelyben elemezte a korabeli műszakirajz-oktatást is. Az egész technikai képzés egyik fő elemének tekintette a pontos mintarajzok beszerzését, egy műegyetemi rajztár felállítását. Gyakorlatilag ő alkotta meg az ábrázoló mértan és műszaki rajz oktatásának magyar nyelvű terminológiáját.

28