Batalka Krisztina: Márciusi mérnökifjak. Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei és későbbi ünneplései a Műegyetemen - Egyetemtörténeti füzetek (Budapest, 2018)

Bevezetés

Bevezetés

„1848. március 15. olyan mélyen épült be a magyar identitástudatba, mint nemzetünk történetének egyetlen más dátuma sem. Többek között azért, mivel az e napra való emlékezés jogáért is szinte egy külön 'évszázados szabadságharcot’ kellett vívni. A történeti feltárás...mellett...formálódott egy aktuálpolitikával mindig erősen átitatott, illetve ideológiai töltetű hó'smítosz, legenda. Ennek részeként fogalmazta meg a mindenkori hatalmi berendezkedés önnön viszonyát a forradalomhoz, s ezen belül március 15. emlékéhez. Másik szálon az úgynevezett civil társadalom - alkalmasint az önszerveződési tilalom ellenére - rekonstruálta a ,saját’ forradalom, illetve március 15. képét.”1

1848-49 nemcsak az akkori diákok számára volt meghatározó: élményét átörökítették a következő generációknak is. „Az egyetemista lét az értelmiségi élet talán legcsodálatosabb szakasza... amikor az egzisztenciális érdekek még nem befolyásolják olyan mértékben a döntéseket,...az a kor, amelyben az ifjúság sokszor naivan ugyan, de minden számítást félredobva tud kiállni eszmék mellett, társadalmi igazságtalanságok ellen.”2

Mi történt a Műegyetem elődintézményében 1848. március 15-én? Hogyan vettek részt a forradalom és szabadságharc eseményeiben egykori hallgatóink, oktatóink? Hogyan tükröződött a mindenkori állami ideológia a későbbi ünneplések idején Egyetemünkön? Van-e nyoma annak, hogy műegyetemisták is részt vettek az 1970-80-as évek ellenzéki megemlékezésein?

Az 1848-as forradalom 170. évfordulóján ezzel kapcsolatos forrásainkból mutatunk be néhányat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mai polgárainak.

í