Batalka Krisztina: Márciusi mérnökifjak. Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei és későbbi ünneplései a Műegyetemen - Egyetemtörténeti füzetek (Budapest, 2018)

Nemzeti ünnep

Múzeumkertben, hanem itt tartották). A téren hazafias beszédek elhangzását követően megkoszorúzták az elszakított területek szobrait. 11 órakor kezdődött a Vigadó nagytermében az egyetemisták emlékműsora, amelyben részt vett a műegyetemi énekkar is. A korabeli közhangulatot megidéző beszámoló szerint „mikor az Egyetemi Énekkarok ajkán felhangzott a Nem! Nem! Soha! a hazaszeretet tüzétől égő arcokról le lehetett olvasni a hitet, a törhetetlen erőt, mely naggyá, boldoggá fogja tenni hazánkat.”13 A műsorban egyébként a Felszállott a páva című népdalt, valamint Bánk bán Bordal-át is előadták.

/ÄVf márciusában avatták fel Kossuth Lajosnak a Parlament előtti emlékművét, ettől kezdve vált a Kossuth tér is szimbolikus helyszínné. A második világháború közeledtével a Hősök tere lett az állami ünnepségek új helyszíne, ahol aktuális honvédő tartalmat kapott 1848 márciusának üzenete (ugyanakkor 1942-ben háborúellenes demonstrációba torkolló megemlékezést tartottak a Petőfi szobornál, amit a rendőrség kardlapozással oszlatott fel).

..Ez a fénykép a március 15-iki kivonuláson a Szabadság téren készült.” Ardai Géza énekkari naplórészlete (BME Levéltár)

9