Batalka Krisztina: Márciusi mérnökifjak. Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei és későbbi ünneplései a Műegyetemen - Egyetemtörténeti füzetek (Budapest, 2018)
A századik évforduló
A századik évforduló A totális hatalom átvételére készülő kommunisták a Kossuth térre, a Petó'fi szoborhoz és a Múzeumkertbe szervezték a centenáriumi központi ünnepséget, amelynek díszvendége Vorosilov marsall, a Szovjetunió miniszterelnök-helyettese volt. Az országgyűlés törvénybe iktatta a magyar forradalom és szabadságharc emlékét, ünnepélyesen kijelentve, hogy „1848 nagy hagyományait és szellemét hűségesen megőrzi, és mindennemű elnyomás elleni következetes harc s a népek közötti békés együttműködés jegyében fejleszti tovább.”14 A centenáriumi ünnepségek műegyetemi programja 1948. március 12-én egy ’48-as ünnepi diákgyűléssel indult, ahol Alexits György oktatási államtitkár, később a BME tanszékvezető matematika professzora mondott beszédet. Másnap a Műegyetem ifjúsága egész napos rohammunkán vett részt a „zuglói halálsorompó” megszüntetésére a Ganz hajógyárban, a csepeli Weiss Manfréd gyárban, a Nyugati és a Ferencvárosi pályaudvarokon, illetve a MÁV északi főműhelyében.15 Mivel ezen a szombatra eső napon nem volt rektori szünet, a rohammunka résztvevői igazolást kaptak ottlétükről, azaz valójában kötelező volt a megjelenés. Előadásokat már csak azért sem tartottak, mert maguk a professzorok és a tanszemélyzet is részt vettek a munkában. Március 14-én, vasárnap este a műegyetemisták fáklyás felvonuláson vehettek részt a Hősök terén, március 15-én pedig csatlakoztak az egyetemisták fővárosi felvonulásához. Este az Auditorium Maximumban tartottak számukra műsort a színművészetis és táncművészetis hallgatók, utána pedig reggelig tartó tánc vette kezdetét. Rektori szünetté március 16-át nyilvánították.16 10
