Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991

1991. június 24. (699-1069) - 1. Beszámoló a TTTK munkájáról - 2. Az Egyetem tudományos kiadványai - 3. Jelentés az 1990 évi gazdálkodásról - 4. Javaslat a Belső Utasítás módosítására - 5. Javaslat az MBE képzési program bevezetésére - 6. Beszámoló az oktatási rektorhelyettes munkájáról - 7. Előterjesztés főtitkári megbízásra - 8. Javaslat egyetemi tanári kinevezésre - 9. Javaslat a nappali tagozatos tudományos továbbképzésre - 10. Javaslat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítására - 11. A BME nappali tagozatán folyó nyelvoktatási rendhez tartozó végrehajtási utasítás módosítása ) - 12. Javaslat a Közlekedésmérnöki Karon Gépészmérnöki szak indítására - 13. Javaslat a BME és az MTSZ együttműködési megállapodására - 14. Az Egyetemtörténeti Emlékbizottság állásfoglalása szobrok, emlékművek, emléktáblák felállítására vonatkozó kari javaslatokkal kapcsolatban - 15. Javaslat a Villamosmérnöki Karon oktatási szervezeti egység megszüntetésére és alakítására - 16. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar Aero-és Termotechnikai Tanszéke nevének megváltoztatására - 17. Tájékoztató a Műegyetem Jegyzet-és Tankönyvkiadó gazdálkodásáról - 18. Tájékoztató a Központi Könyvtár főigazgatójával kapcsolatos intézkedésről - 19. Tájékoztató a Jövő Mérnöke felelős szerkesztőjének megbízásával foglalkozó bizottság munkájáról - 20. Egyebek - 1. Az Oktatási Bizottság tájékoztatója - 2. A főtitkár és a rektorhelyettes munkájáról

- 7 ­- Az 1990-es évtől a kollégiumok önálló gazdálkodásra tértek át. A gazdasági tevékenység egész rendszerének megváltoztatása, a jelentős infláció az eddiginél magasabb szinvonalu munkát és na­gyobb felelősséget igényel. A karokkal való hagyományos kapcso­latok mellett a kollégiumok uj tipusu gazdálkodásának és ezzel összefüggésben nyári hasznosításának egyetemi szervezését, össze­fogását kivánja meg. Az első év nehézségei ellenére az indulás si­keresnek tekinthető, a munka irányitása azonban az oktatási rektor­helyettesnek túlzottan sok gyakorlati feladatot jelent. Ezért a felügyeleti feladatok megtartásával ezt a munkát a területtel ön­állóan foglalkozó személynek, pl. a Rektori Tanács előterjesztése szerinti "kollégium főigazgató"-jának lenne célszerű átvenni. 9. TANKÖNYV-JEGYZET Már 1988-ban két hazai példa kapcsán /JATE, Közgazdaságtudományi Egyetem/ felmerült a BME önálló kiadói tevékenységének a megszer­vezése. Az elképzelés fő inditója volt az akkor már létező külön­böző számitógépes szerkesztési lehetőségek térnyerése, valamint a tantervek decentralizálása kapcsán létrejövő ellentmondásos állapot, mely szerint a tantervek az egyetemeken belül születnek, de az ezek­hez kapcsolódó Írásos tananyagok engedélyeztetése és megjelentetése továbbra is központi döntést igényelt. A helyzet alapos áttekintése után 1990. februárjában "A tankönyv és jegyzetkiadás helyzete, fej­lesztésének feladatai" cimü rektori tanácsi előterjesztésben azt a javaslatot tettem, hogy soron kivül kérjük meg egyetemünknek a ki­adói jogot és az ezzel együtt járó dotációt. A kérés eredményeként a Művelődési és Közoktatási Minisztérium soron és kereten kivül a tevékenység beindítására 1990. évben átutalt egyetemünk számára 4 millió forintot. Miközben folyt a kiadói tevékenység megszervezése, miniszteri értekezlet döntött a felsőoktatási intézmények kiadói jogának decentralizálásáról és a dotáció mértékéről. A miniszteri értekezlet döntése ismeretében 1991. februári előterjesztésben a kiadói tevékenység szabályozására összesen tiz javaslatot tettem, amelyek megalapozták a konkrét tevékenység beindítását. Az azóta el­telt négy hónap alatt megalakult a kiadó, megtörténtek a legfonto­sabb beszerzések, megalakult a BME Tankönyv- és jegyzetbizottsága, elkészült az első kísérleti kiadvány.

Next

/
Thumbnails
Contents