Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991

1991. június 24. (699-1069) - 1. Beszámoló a TTTK munkájáról - 2. Az Egyetem tudományos kiadványai - 3. Jelentés az 1990 évi gazdálkodásról - 4. Javaslat a Belső Utasítás módosítására - 5. Javaslat az MBE képzési program bevezetésére - 6. Beszámoló az oktatási rektorhelyettes munkájáról - 7. Előterjesztés főtitkári megbízásra - 8. Javaslat egyetemi tanári kinevezésre - 9. Javaslat a nappali tagozatos tudományos továbbképzésre - 10. Javaslat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítására - 11. A BME nappali tagozatán folyó nyelvoktatási rendhez tartozó végrehajtási utasítás módosítása ) - 12. Javaslat a Közlekedésmérnöki Karon Gépészmérnöki szak indítására - 13. Javaslat a BME és az MTSZ együttműködési megállapodására - 14. Az Egyetemtörténeti Emlékbizottság állásfoglalása szobrok, emlékművek, emléktáblák felállítására vonatkozó kari javaslatokkal kapcsolatban - 15. Javaslat a Villamosmérnöki Karon oktatási szervezeti egység megszüntetésére és alakítására - 16. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar Aero-és Termotechnikai Tanszéke nevének megváltoztatására - 17. Tájékoztató a Műegyetem Jegyzet-és Tankönyvkiadó gazdálkodásáról - 18. Tájékoztató a Központi Könyvtár főigazgatójával kapcsolatos intézkedésről - 19. Tájékoztató a Jövő Mérnöke felelős szerkesztőjének megbízásával foglalkozó bizottság munkájáról - 20. Egyebek - 1. Az Oktatási Bizottság tájékoztatója - 2. A főtitkár és a rektorhelyettes munkájáról

/ .1 - 19 ­Az oktatásszervezés, a szakmai munka színvonalának javítá­sa, a csoportok gazdasági szervezése szempontjából az In­tézet alapvető törekvése az összegyetemi jellegű nyelvi órarendi blokko k kialakítása, a karok segítségével. Minden kar hallgatósága szempontjából különös jelentősége van ennek, mivel növeli a nyelvi szintválasztás, a nyelvi átjárhatóság, a valóban szabad és optimális választás lehetőségeit. Anyagi szempontból pedig azért lényeges kérdés ez, mivel lehetőséget teremt az elaprózott (órarendi okok miatt másként nem tanít­ható) csoportok összevonására, a tanári kapacitások jobb ki­használására, teremtakarékosságra, óradíj megtakarításra. A TTTK-hoz tartozó Testnevelési Tanszé k feladata - a ren­delkezésre álló keretek és feltételek között - az egyetemi testnevelé s ellátása. A testkultúra fejlesztése, az egészségi és edzettségi ál­lapot javítása az egyetemi korosztálynál is égetően fontos feladat, különösen a hallgatók egészségi állapotának és fi­zikai teljesítőképességének ijesztően romló tendenciája mi­att. Sajnos mind a testedzés tárgyi feltételei, mind pedig a testkultúra ismerete és elfogadása tekintetében rendkívül nagy a lemaradásunk a fejlett országok egyetemeihez viszo­nyítva. (Pl. az amerikai egyetemeken végzett attitűd vizsgá­latok szerint a hallgatók 7 5 %-a fontosnak tartja a rend­szeres sportolást, míg ez az arány nálunk csupán 30%). A testedzés tárgyi feltételeit tekintve a BME a többi hazai egyetemhei képest is rendívül hátrányos helyzetben van, a testnevelési órán résztvevők létszámára vetített fedett- és szabadtéri létesítmények alapterülete tekintetében egyetemünk adottságai egy nagyságrenddel rosszabbak mind a budapesti, mind a vidéki egyetemekénél. A Testnevelési Tanszék a karokkal együttműködve nagy erőfeszítéseket tesz - a mostoha tárgyi feltételek mel­lett - a rendelkezésre álló létesítmények optimális ki­használására. A tanszék által szervezett testnevelés és test­edzés lényegében a következő három formában valósul meg: - kötelező testnevelési órák négy féléven keresztül az I. és II. évesek számára, - fakultatív testnevelés a felsőbb évfolyamos hallgatók részére, rekreációs testnevelés (sporttáborok).

Next

/
Thumbnails
Contents