Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991
1991. június 24. (699-1069) - 1. Beszámoló a TTTK munkájáról - 2. Az Egyetem tudományos kiadványai - 3. Jelentés az 1990 évi gazdálkodásról - 4. Javaslat a Belső Utasítás módosítására - 5. Javaslat az MBE képzési program bevezetésére - 6. Beszámoló az oktatási rektorhelyettes munkájáról - 7. Előterjesztés főtitkári megbízásra - 8. Javaslat egyetemi tanári kinevezésre - 9. Javaslat a nappali tagozatos tudományos továbbképzésre - 10. Javaslat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítására - 11. A BME nappali tagozatán folyó nyelvoktatási rendhez tartozó végrehajtási utasítás módosítása ) - 12. Javaslat a Közlekedésmérnöki Karon Gépészmérnöki szak indítására - 13. Javaslat a BME és az MTSZ együttműködési megállapodására - 14. Az Egyetemtörténeti Emlékbizottság állásfoglalása szobrok, emlékművek, emléktáblák felállítására vonatkozó kari javaslatokkal kapcsolatban - 15. Javaslat a Villamosmérnöki Karon oktatási szervezeti egység megszüntetésére és alakítására - 16. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar Aero-és Termotechnikai Tanszéke nevének megváltoztatására - 17. Tájékoztató a Műegyetem Jegyzet-és Tankönyvkiadó gazdálkodásáról - 18. Tájékoztató a Központi Könyvtár főigazgatójával kapcsolatos intézkedésről - 19. Tájékoztató a Jövő Mérnöke felelős szerkesztőjének megbízásával foglalkozó bizottság munkájáról - 20. Egyebek - 1. Az Oktatási Bizottság tájékoztatója - 2. A főtitkár és a rektorhelyettes munkájáról
18 A hallgatók mintegy 30 %-a közepes vagy gyenge előképzettségű, míg 5 0 %-a gyakorlatilag előképzettség nélkülinek tekinthető idegen nyelvből, mivel különféle okok miatt nem kapott rendszeres nyelvoktatást. Az általános- és a középiskolai nyelvoktatás gondjait ismerve, mintegy 5-8 évre tehető az az időszak, amíg átlagban közepes nyelvi előképzettségű hallgatók érkeznek majd az egyetemre. Ezért hosszabb távon is jelentős szerepe lesz az egyetemi nyelvi alapoktatásnak, amely hiánypótló szerepet kénytelen betöltetni a hallgatók nagyobb hányada esetében. Tehát még hosszú ideig egymás mellett kell futnia egy tömegében jelentős és jó színvonalú alapoktatást biztosító nyelvoktatásnak és egy - a jobban előképzettek igényeit szem előtt tartó -differenciált nyelvoktatásnak és továbbképzésnek. Az általános-és a középiskolai nyelvoktatás színvonalának emelkedésével és rendezettségével várhatóan ez az arány fokozatosan eltolódik majd a differenciált oktatás, a továbbképzés javára. A differenciáltság kérdését érinti az is, hogy a hallgatók nyelvválasztása a választás szabadságát és az intézet nyújtotta kínálatot kihasználva átrendeződött, szórtabb lett, a korábbi "kötelező" orosz-angol egyensúly megszűnt. A nyelvválasztásban az angol 64%-os aránnyal képviselteti magát; a német folyamatos emelkedő tendenciát mutat jelenleg 26% körüli részvétellel; a francia jelenlegi aránya 4%, s szintén emelkedést mutat (említésre méltó, hogy a BME-II a legnagyobb a franciául tanuló hallgatók létszáma a hazai felsőoktatási intézményekben); az orosz 1,5% körüli aránya alacsony, külső jelzések és igények már most mutatják, hogy várhatóan nőni fog az érdeklődés iránta; a nem elhanyagolható 4,5% pedig a következő nyelvek között oszlik meg: olasz, spanyol, portugál, holland, japán. A hallgatói érdeklődés fokozatosan nő e nyelvek irányába és várhatóan tovább is fog emelkedni, ha a világnyelvekből már jói vagy jobban felkészült hallgatók érkeznek a középiskolákból. Az adatok azt bizonyítják, hogy a hallgatók döntő többsége nem kíván élni az új nyelvoktatási rend által biztosítot": olyan lehetőséggel, amely szerint az egyetemen kívül is megszerezhetik az előírt nyelvtudást, illetve a nyelvvizsga bizonyítványt. A külső oktatást, tanfolyamot választók (1989/90. tanév: 37 fő; 1990/91. tanév: 48 fő) többsége is visszatér az egyetemi nyelvoktatáshoz. A hallgatók igényeinek és érdekeinek munkarendi, órarendi, életkori, tananyagbeli, módszerbeli, anyagi-pénzügyi okok miatt az egyetemi nyelvoktatás felel meg legjobban, ezért csaknem kivétel nélkül ezt választj ák. H 7
