Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991

1991. február 25. (261-412) - 1. Tájékoztató a Jövő Mérnöke munkájáról - 2. Az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása - 3. Javaslat az 1991. évi gazdálkodás ideiglenes rendjére - 4. Javaslat szervezeti egységek megszüntetésére, átszervezésére - 5. Javaslat alapítvány kezdeményezésére, valamint a Nemzetközi Színinformációs és Színoktatási Központ, ill. Múzeum Egyetemünk területén történő felépítésére - 6. Módosítási javaslat a tanterem elnevezéssel, szoborállítással kapcsolatos egyetemi tanácsi határozathoz - 7. Javaslat tiszteletbeli doktori cím adományozására

1990-ben végzett munkájáról Az 1990-es év A Jövő Mérnöke szempontjából a "változások éve" volt mind technikai, mind pedig tartalmi, illetve személyi szempontból. A belső és külső feltételek alakulása alapvetően átformálta a lap arculatát. 1. Technikai változások Hosszú várakozás után 1990 januárjában a lap az Egyetem és a KHMK jóvoltából végre megkapta a szakmában élenjáró technikának számító DTP rendszert, igaz szoftver és know-how nélkül (ezekre már nem volt pénz). A 10 ezer dollár értékű gépeket (1 db AT; 3 db XT; 1 db lézerprinter; 2 db nyomtató) az egyetem megbízásából az Omikron kisszövetkezet telepítette a szerkesztőségbe, a gépek nincsenek hálózatba kötve. A rendszer alkalmas montírozás nélkül A4-es formátumú újságok, kiadványok, jegyzetek, könyvek nyomdakész kivitelezésére, vagyis a betördelt és lézerprinterrel kinyomott oldalakat a nyomdának már csak fotóznia, illetve nyomnia kell. (A JM esetében a képek bevitele a nyomdában történik.) A szerkesztőség felkészülten fogadta a DTP megjelenését, így a szakmában egyedülálló módon, két hét alatt sikerült átállni az új technológián alapuló újságkészítésre, ami meglehetősen sok többletfeladatot jelentett és jelent mind a mai napig a szerkesztőség újságírói és a szerkesztő, illetve a személyzet számára. (A gép nem helyettesíti azokat a munkafolyamatokat, melyeket korábban a nyomda szakemberei végeztek.) A technológiaváltás (korábban hagyományos módon ólomból szedték és tördelték a JM-et) lehetővé tette a Szikra nyomdáról való leválást, ami 2-300 ezer forint megtakarítást — költségcsökkenést jelent az egyetem számára. A lapot az egyetem sokszorosító üzeme állítja elő. 2. Tartalmi változások, tartalmi kérdések A lap formátumának változása (A3-asból lett A4-es) tartalmi változásokkal is járt, mert bár a lap kitölthető felülete nem változott, a méretek miatt több és rövidebb írást kellett megjelentetni, ami az újságírók számára új műfajok megtanulását, illetve többletteljesítményt jelentett. Az olvasók némi idegenkedéssel fogadták az új formátumot, s eleinte a kari diákkiadványokhoz hasonlították az újságot, ám ma már úgy tűnik: elfő-