Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1989-1990
1989. október 2. (6-133) - 1. Beszámoló a BME 1988/89. tanévi munkájáról és javaslat az 1989/90. tanévi munkatervre - 2. A műszaki felsőoktatás tantervi irányelvei - 3. Javaslat az idegen nyelvű képzés tanulmányi és vizsgaszabályzatára - 4. A költségvetés módosítása, döntés a tartalékkeret felhasználásáról - 5. Javaslat az 1990.évi Állami díjra
VII. 32. A tantarvek készítésénél számításba kell venni azt, hogy a hallgatóknak az egyes tárgyak tananyagának elsajátításához az órarendi elfoglaltságon túl egyéni munkára (tanulmányokra és feladat-kidolgozásra) van szükségük. 33. Az órarendi órák heti maximális összegét és az órarenden kívüli feladatok kereteit a jelen irányelvek külön nem szabályozzák. Ez az egyes intézményeken belül, szakonként szabályozandó. A félévenkénti vizsgaszám legfeljebb hat lehet, beleszámítva ebbe a szigorlatokat és az államvizsgát is. VIII. 34. A tudományos fokozat megszerzését célzó egyetemi posztgraduális képzés célja olyan egyetemi végzettségűek - ösztöndíjasok vagy munkahelyi alkalmazásban levők - képzése a szakterület alapvető tudományos és gyakorlati módszereinek művelésére és továbbfejlesztésére valamilyen jól meghatározott témakörben, akik alkotókészségüket már az alapképzés során (vagy a mérnöki munkában) konkrét eredményekkel bizonyították. A képzés egész napos (nappali): részben szervezett képzésből, részben kutatási projekt kidolgozásából áll. A kutatási projekt célja nemzetközi értékű eredmény elérése a hazai műszaki haladás szempontjából időszerű témakörben. A képzés fontos része az egyetemi tanításban való eredményes részvétel. A képzésre azt a pályázót célszerű befogadni - akinek korábbi teljesítményei alapján - reális esélye van arra, hogy 3 (legfeljebb 4) év képzési idő során eljut a tudomány kandidátusa, vagy egy ennek megfelelő egyetemi doktori fokozat szinvonalán levő eredményekig. A képzés elsődleges célja - a már említett tartalmi célokkal összhangban - a tudományos fokozat megszerzése. Lehetőséget kell adni azonban arra is, hogy a képzés résztvevője két tanév elvégzése után szakmérnöki diplomatervet tudjon benyújtani és szakmérnöki oklevelet tudjon szerezni: akkor, ha a hallgató a szakosító továbbképzés céljának megfelelő felkészültséggel és eredményekkel rendelkezik, de nem várható, hogy az eredetileg kitűzött képzés befejezéséig eljut tudományos fokozat elnyerésére esélyes eredményekig. Lehetővé kell tenni azt, hogy a tudományos fokozat megszerzését célzó egyetemi posztgraduális-képzésben részt tudjanak venni a hazai tudományos, ipari és szolgáltató szervezetek alkalmazásában levő, és a képzés helyére kihelyezett egyetemi végzettségűek, valamint azok, akik a fogadó oktatási egységtől, a kar által elfogadott, egyetemen kívüli kutatóhelytől, a képzésben érdekelt szervezettől, vagy központi költségvetési forrásokból erre a célra tudományos ösztöndíjat kaptak. A képzés helye a szak oktatására feljogosított egyetemi kar egyik - a kutatási projekt témakörét művelő - oktatási egysége, vagy a szóbanforgó kar által erre a célra elfogadott akadémiai, ipari vagy szolgáltató szervezeti kutató műhely. A képzés témavezetője a fogadó oktatási egység vagy a kutatóhely olyan oktatója vagy kutatója, akit erre a tevékenységre az egyetemi kar dékánja kért fel, és aki a képzés témakörében nemzetközi értékű eredményekkel és a képzés céljául kitűzött tudományos fokozattal rendelkezik. A tudományos fokozat megszerzését célzó egyetemi posztgraduális képzést, ott ahol már évek óta eredményesen működik, ennek folytatásaként célszerű továbbfejleszteni. Ez a képzés lehetőséget nyújt azok alapos kipróbálására, akik a fokozat megszerzése után az egyetemeken oktatói vagy egy ipari, szolgáltatószervezeti, akadémiai vagy felsőoktatási munkahelyen kutatói állásra készülnek pályázni. Erre a célra a költségvetési intézményekben oktatói vagy kutatói státus rendelkezésre bocsátásával is lehet ösztöndíjat létrehozni. A pályázó felvételéről a szak képzésére feljogosított egyetemi kar dönt, a fogadó oktatási egység vagy a kutató hely javaslata alapján. Munkahelyi alkalmazásban maradó pályázó esetén a munkahely egyetértése szükséges. Ugyanez a kar adja meg a végzettséget, illetve tesz javaslatot a tudományos fokozat odaítélésére (a mindenkori érvényes előírásokat követve). 35. A felsőfokú szakosító továbbképzés egyetemi vagy főiskolai szinten kerülhet meghirdetésre. A levelező tagozaton - de más szervezésben is - meghirdethető. Időtartama levelező tagozaton, mindkét szint esetén két év. A főiskolai szintű szakosító továbbképzésre okleveles üzemmérnökök vehetők fel (és, indokolt esetben, más felsőfokú végzettségűek, egyénileg előírt feltételek teljesítése esetén). A végzettek oki. 7
