Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1989-1990

1989. november 27. (228-338) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Az új nyelvoktatási rend, tárgyi, anyagi és személyi feltételei - 2. A hallgatói képviseleti rendszer fejlesztése, a hallgatói jogosítványok újra fogalmazása - 3. A BME rektorának a 4M Ifjúsági Társadalmi Szervezet és az MFDSZ együttműködési megállapodása - 4. Az Egyetem és a FEB közötti együttműködési megállapodás - 5. Az Egyetem és az MHSZ közötti együttműködési megállapodás - 6. Előterjesztés a Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel való kitüntetésre - 7. Javaslat a Villamosmérnöki Kar Erősáramú Intézete oktatási egységének névváltoztatására - 8. Az egyetemi tanácsi bizottságok tagjainak újraválasztása

- 6 A Kar és a Nyelvi Intézet határozott lépésére van szükség a i szervezeti átalakulás azonnali 'megindítására. A Nyelvi Intézet oktatói létszám növelésére tett javaslatával ellentétben az óraadók számának növelésére, valamint a nyelvtanárok külön juttatás ellenében végzett túlmunkájára tettünk javaslatot. /A javaslat ebben a formájában nem váltotta be a reményeket az alacsony óradijak miatt/. Az uj nyelvoktatási rendre ugyanis nagy valószinüség szerint az adott vagy csökkentett tanári létszám mellett ugyanakkor növekvő minőségi követelményeknek eleget téve lehet áttérni. A Függelékben szereplő adatok szerint ugyanis a hallgatók 60%-a angolt, 28%-a németet választott. Az 1472 fős évfolyamból 1415 fő kiván nyelvet tanulni, ebből 1245 fő megfelelő szervezés mellett megfelelő létszámú /átlagosan 14 fős/ csoportokba sorolható.Ez 4 [óra/csoport, hét] és 16[óra/tanév, hét] terhelés mellett 22 angol és német tanárt igényel. A fennmaradt kb. 176 fő "kisebb nyelveket" választott, ezért csak kisebb létszámú /átlagosan pl. 6 fős/ csoportokba sorolható, így a tanár szükséglet itt 7 fő. Az évfolyam indítása tehát öszszesen 29 tanárt igényel. Ha négy évig folyna a képzés, akkor is 116 tanárra lenne szükség, a jelenlegi kb. 140 helyett. Ugyanakkor a diákok közül 272 /7,9%/ már rendelkezik állami nyelvvizsgával és 33% haladó vagy nyelvvizsgára előkészitő csoportba jár, ez a 33% tehát a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvi tanulmányait 1-2 éven belül várhatóan befejezi. Ennek alapján ugy tűnik, hogy az alapoktatásban az uj nyelvoktatási követelmények eléréséhez szükséges egyetemi kötelezettségek teljesítéséhez a jelenleginél kevesebb nyelvtanár is elégséges lenne. Ugyanakkor külső hatásokra, de belső egyetemi indíttatású hatásokra is /hallgatói utaztatás külföldre, csere hallgatók, az idegennyelvi térítéses képzés megléte, stb./ a hallgatókban a nyelvtudás megítélése megváltozott, számukra a nyelvtudás felértékelődött. Ez tükröződött abban is, hogy a hallgatók az uj nyelvoktatási rendszert szívesen fogadták. Ez a felértékelődés a hallgatók egy jelentős csoportjában /kb. 25-30%/ Ugv mutatkozik, hogy a kötelező nyelvi oktatáson tul többet kivánnak tanulni. Ez különféle igényekben jelentkezik: nyelvi - országismereti speciálkollégiumot vesznek fel, felsőfokú nyelvvizsgára készülnek, különleges kommunikációs