Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1989-1990

1990. május 7. (1246-1336) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Hallgatói célú egyetemi, kari alapítványok áttekintése, tapasztalatok - 2. Tájékoztató a BME nemzetközi kapcsolatairól - 3. Egyetemünk lehetőségei a nyugat-európai felsőoktatás nemzetköziesítési folyamatában - 4. Koncepciótervezet a BME szellemi és technikai kapacitásának, ingatlanainak hasznosításában - 5. A Jogi Csoport szervezete

Egyetemünk lehetőségei a nyugat-európai felsőoktatás nemzetköziesitési folyamatában 1. A nyugat-európai felsőoktatási integráció fő jellemzői Az Európai Közösség /EK/ az 1993.január 1-től létrejövő egységes Európától, a belső határok nélküli, az emberek, az áruk a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását biztositó hatalmas belső piactól egy versenyképes és fejlődő gazdaságot vár. Az EK felismerve és elfogadva az oktatás és a kutatás központi szerepét az EK általános fejlődésében, elsőbbséget biztosit e két területnek. Nyugat-európai felsőoktatási programok, tevékenységek Az EK országainak oktatási rendszerei sok tekintetben eltérnek egymástól és ez a különbözőség, amely történelmi és kulturális tényezők eredménye, egy olyan gazdagságot jelent, amelyet érdemes megőrizni. Ugyanakkor mindenkinek érdekében áll a társországok tapasztalatainak hasznosítása. Az EK Minisztereinek Tanácsa és az oktatási miniszterek 1976. februárjában elfogadták az EK első cselekvési programjá

t az oktatás területén. Ebben az időben a tagországok között a felsőoktatás területén alig volt együttműködés. Az elfogadott cselekvési program egyik lényeges pontja a közös tanulmányi programo

k /Joint Study Programmes: JSP/ létrehozása és anyagi támogatása volt. Azok a programok kerültek támogatásra, amelyek biztosították, hogy a diákok tanulmányaik elismert és integrált részét legalább egy másik tagállamban levő társintézményben végezzék el, vagy a tanulmányok egy részében az oktatásban egy másik tagállamból való tanár vegyen részt, vagy a tananyagokat vagy azok egy részét közösen