Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1989-1990

1990. április 9. (928-1245) - 1. Javaslattétel vezetői megbízásokra - 2. Javaslat címzetes egyetemi tanári cím adományozására - 3. Javaslat kitüntetéses doktori cím adományozására - 4. A BME feladatai a tantervi alapelvek elfogadása után - 5. A hallgatók szociális támogatásának helyzete, a támogatási rendszer korszerűsítése - 6. Javaslat a GMF műszaki szolgáltatási tevékenységének korszerűsítésére - 7. Egyebek - 1. Szociális-kulturális alap felosztására tett javaslatok - 2. KK szerződések véleményezése - 3. Világkiállítással kapcsolatos kft alapítása - 4. Lágymányosi terület BME ingatlanainak hasznosítása

- 3 2. A MÉRNÖKKÉPZÉS MEGHATÁROZÓ FELADATAI 2.1 Az elmúlt évtizedekben a rohamos műszaki fejlődés a mérnöki munka számos szakterületét és azokon belül is különböző jellegű feladatköröket alakított ki. A mérnöki ismeretek rendkívül széles halmaza miatt elengedhetetlen az egyes szakterületek szétválasztása. A legutóbbi tapasztalatok alapján azonban a túlzott specializálódás a gyorsan változó körülmények között a szakemberek alkalmazását nehezíti. Ezért az "Alapelvek" az eddigi szakok számának csökkentését javasolják, az alábbiak szerint: Alapszakok: bányamérnöki építőmérnöki építészmérnöki gépészmérnöki kohómérnöki, közlekedésmérnöki vegyészmérnöki villamosmérnöki Határterületi szakok: műszaki informatika biomérnök földmérő műszaki fizika (mérnökfizikus) könnyűipari (kirázólag főiskolai szinten) A fenti műszaki felsőoktatási szakokhoz kapcsolódik a mérnöktanár képzés: második diploma megszerzését teszi lehetővé részben valamelyik alap- vagy határterületi szakkal párhuzamos képzés keretében, részben az ezt követő további tanulmányok útján. 2.2 Valamennyi szakterületen a mérnöki szakismeretek birtokában általában tevékenységi köröket különböztethetünk meg: Műszaki alaptevékenység - Tervezés - Fejlesztés - Megvalósítás Kutatás - Alap és szakkutatás - Oktatás