Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. február 13. (343-503) - 1. Javaslat a BME 1989. évi költségvetési, felújítási és beruházási tervére, az érdekeltségi alap felhasználási programjára - 2. Javaslat a BME 1986-1989. évi Munkaügyi Szabályzatának módosítására - 3. Tájékoztató a KK munkák elszámolási rendjéről - 4. Javaslat a munkáltatói jogok gyakorlására a BME-n - 5. A lágymányosi terület nem egyetemi célú hasznosításával kapcsolatos lépések megtétele

- 4 3.1 Az 1988.évi eredeti szerződésnek megfelelően továbbra is lehetőség var. többletmunkáéij és céljutalom kifizetésére. Eredeti szerződésnek a dolgozó 1988.évben tett írásbeli bejelentése minősül, amely szerint a díjazásoknak a bér meghatározott (max.30 %) százalékos mértékében többletmunkáéi jként történő elszámolását kérte. Amennyiben a dolgozó 1988-ban a többletmunkáéijra vonatkozó elszámolást nem kérte,díjazása céljutalom (illetőleg az erre vonatkozó szabályozás közzététele után: alapbéremelés) formájában történhet. 3.2 A díjazás engedélyezésére jogosult vezető és az a dolgozó, aki 1988-ban többletmunkáéij elszámolását kérte, az eredeti megállapodást ugy módosíthatja, hogy a díjazás formája megbízási dij (illetőleg az erre vonatkozó szabályozás közzététele után: alapbéremelés) legyen. 3.3 A 3.1-3.2 pont szerinti mérlegelés és ennek megfelelő intézke dés az 1988.évihez képest megváltozott alábbi feltételek miatt szükséges: a./ A többletmunkáéij munkaviszonyból származó keresetnek minősül és beszámít a társadalombiztosítási járulék alapjába. Az elszámolt összegből a dolgozónak 10 %-os nyugdíjjárulékot és a bruttó összeg alapján - az évi egyéb jövedelméhez halmozottan - jövedelemadót kell fizetnie. Az elszámolt többletmunkadijat 43 %-os társadalombiztosítási járulék terheli, amelynek forrása a szervezeti egység kerete. Az áthúzódó munkák 1989.évben elszámolható többletmunkadija legfeljebb a dolgozó 1989.január havi